2024. 05. 02csütörtök

Utolsó frissítés2024.05.02 07:21

  Ma Zsigmond napja van. Holnap Tímea és Irma napja lesz.

Font Size

Cpanel

Megcsappant a birkaállomány

Olvasóink értékelése:  / 0
ElégtelenKitűnő 

Bár a húsvét az idén kissé későre tolódott, az előző évhez képest mintegy huszonöt százalékkal kevesebb bárányt tudtak értékesíteni a tenyésztők. A rossz időjárás, valamint a kevés és drága takarmány miatt ugyanis kevesebb bárány született az idén, s ez mind a keresletet, mind az árakat felhajtotta.

Ha az állam megfelelő lépéseket tesz a juhtenyésztés támogatása érdekében, akkor korlátlan mennyiségben exportálhatunk majd kiváló minőségű bárányhúst az unióba.

Évente hétszáz-hétszázötvenezer bárányt értékesítenek a hazai tenyésztők, húsvétkor az eladások csaknem harmada realizálódik „Annak ellenére, hogy az idén viszonylag kései időpontra esik húsvét, mintegy huszonöt százalékkal kevesebb bárányt tudtak értékesíteni a hazai tenyésztők, mert kevesebb állat született” – közölte lapunkkal Bátor Árpád, a Juh Terméktanács elnöke. Ennek hatására húsvét előtt nagyobb a birkahús iránti kereslet, az élőhús ára pedig tizenöt-tizenhét százalékkal nőtt a múlt évhez viszonyítva. A bárányok iránti kereslet szempontjából a húsvéti időszak, valamint az olasz exportnak köszönhetően az augusztus, valamint a karácsony előtti pár hét számít élénk periódusnak. „Évente hétszáz-hétszázötvenezer bárányt értékesítenek a hazai tenyésztők, a húsvéti szezonban az eladások csaknem egyharmada rea-lizálódik” – mondta Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója. A hazai juhhúsfogyasztás évek óta alacsony szinten van, azonban a feltörekvő rétegek és az újraéledő hagyományok hatására pozitív irányú változás indult a hazai keresletben. A bárány kilónkénti felvásárlási ára – súlytól függően – hatszáz és ezer forint körül alakul, a fogyasztók pedig két-háromezer forint körüli összegért juthatnak egy kiló bárányhúshoz. A magyar tenyésztők zöme külföldön értékesíti a bárányhúst, s az export több mint kilencvennyolc százaléka Olaszországba és Görögországba irányul. „Az Európai Unió körülbelül hetven százalékban önellátó, a maradék harminc százalékot pedig Új-Zéland és Ausztrália adja, és Argentína is magasan pozicionált a báránytenyésztésben” – közölte Bátor Árpád. Mint mondta, az unió – s ezen belül Olaszország – töménytelen mennyiségű bárányhús felvételére képes, az új-zélandi másfél éves bárányokkal szemben a hazai tenyésztők kiváló minőségű két-három hónapos bárányai igencsak versenyképesek lehetnének, ha a hazai viszonyok lehetővé tennék a juhállomány növelését. A magyar báránytartás helyzete ugyanis nem egyszerű. A múlt év rossz időjárása miatt a juhtenyésztő gazdaságok jelentős részében megritkult az állomány. „Az anyajuhok körülbelül nyolc-tíz százaléka a kedvezőtlen időjárási körülmények hatására elhullott a tél folyamán, a folyamatos esőzések és a belvíz miatt a legelők hosszú ideig víz alatt álltak, a téli takarmányok ára pedig az égbe szökött. Emiatt a tenyésztők jelentős része nem vemhesítette a juhait a télen, így jelentősen visszaesett a bárányok száma” – közölte Hajduk Péter. Bátor Árpád elmondta: az idén mintegy tizenöt-tizenhét százalékkal csökkent a hazai birkalétszám. „Az unió egészére jellemző, hogy csökkent a bárányok száma, mivel alig jövedelmez a birkatartás. Magyarországra ez fokozottan igaz, hiszen a nyugat-európai tenyésztők támogatásának csupán az egyharmadát kapják a hazai gazdák” – jelentette ki Bátor Árpád. Mint mondta, az anyajuh utáni támogatás csupán ezer-ezerötszáz forint egyedenként, s ez az összeg még a hatósági kötelezettségek teljesítésére sem elég. A juhtenyésztés versenyképességének egyetlen módja, ha az állam kiáll a gazdák mellett, és támogatásokkal segíti az ágazatot. „Már a huszonnegyedik órában vagyunk, s ha most sem kapunk állami támogatást, pár éven belül drasztikusan csökken a magyar juhállomány. 2013 után, amikor is megszűnik a juhágazat közvetlen támogatása, csak azok a példányok maradnak majd meg, amelyek létéhez támogatás kötődik” – vélekedett Bátor Árpád. Ezért, mint mondta, a Vidékfejlesztési Minisztériummal folyamatosan egyeztetnek egy a tejtermelőkhöz hasonló szerkezetátalakítási programról, amely ötéves periódusban valósul majd meg. „A program tervezetét most nyújtottuk be a miniszternek, s reményeink szerint hamarosan döntés születik az ágazat sorsát illetően” – tette hozzá Bátor.

Forrás: www.magyarhirlap.hu