Fejleszti az integrált bérhizlalást a Bonafarm – Több lábon állást ajánlanak a termelőknek
/ 0
Duplájára emelné középtávon a bérhizlalásba kihelyezett hízói darabszámát a Bonafarm-csoport – mondta el az agromonitor.hu-nak a cégcsoport sertésintegrációs terveiről Ádám János, a Bóly Zrt és a Dalmand Zrt. vezérigazgatója. A jelenleg a cégcsoport tagvállalatai – a dalmandi cégen kívül a Bóly Zrt. és a Fiorács Kft. – által előállított évi 350 ezer sertés mintegy 60 százalékát, azaz 200 ezer darabot hizlalnak a 115-120 kilogrammos vágósúlyra a Bonafarm-tagvállalatokkal szerződött bérhizlalók.
A tervek között szerepel ugyanakkor a sertéskibocsátás megduplázása, ezzel együtt pedig a 60 százalékos arány megtartása. Ehhez további sertéstartókat szükséges bevonni az integrációba – szögezte le Ádám János. Erre meglátása szerint minden esély megvan, ugyanis a termelők „sorban állnak”, hogy bekerülhessenek a Bonafarm partnerei közé. Az ország legnagyobb sertésintegrációját működtető vállalkozásnál – amelynek a hízókat előállító vállalkozásokon kívül része a takarmány-előállító Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft., illetve a már a Herz-termékeket is gyártó Pick Szeged Zrt. is – a bérhizlalásba 25 kilós súllyal kihelyezett malacokat a Bonafarm saját telepein állítják elő. Az integrált termeltetés keretében a Bonafarm biztosítja a takarmányt, illetve az állatorvosi felügyeletet is. A termeltetési rendszer jó működését jelzi, hogy az elmúlt 10-12 évben a bérhizlaló partnereknél az egy kiló súlygyarapodáshoz felhasznált takarmány 3,7 kilogrammról 3,2 kilóra csökkent, saját telepeken ez az érték 3 kilogramm alatti – ismertette a statisztikai adatokat Olajos Róbert, a Fiorács Kft. ügyvezetője. Új partnerrel kötendő szerződés előtt egy úgynevezett telephely-auditot végeznek a termelőknél, amelyen felmérik a tartási körülményeket, az állategészségügyi követelmények betartásának feltételeit – például az esetleges szomszéd telepek közelségéből adódó kockázatokat –, a minimum-elvárásként előírt önetető, és a vízellátás meglétét, minőségét, illetve a szellőzést. Ádám János szerint a felmérést végző kollégáinak nagy tapasztalata van abban, hogy megállapítsák: az adott telepen el lehet-e érni a 3,2 kilogrammos fajlagos takarmány-hasznosítási értéket. 
A Fiorács Kft. az 1990-es évek eleje óta építi az integrációt, amelynek keretében most évente 40 ezer férőhelyen hizlaltat sertést mintegy 100-120 partnerénél, akik többségében természetes személyek. „Kifejezetten szívesen vesszük, ha valaki saját kezével, alkalmazottak nélkül a saját tulajdonában lévő istállókban végz a hizlalást” – mondta Olajos Róbert. A szerződés szerint a bérhizlalók számára a vállalkozói díjat a súlygyarapodás után határozzák meg, amit azzal kombinálnak, hogy az egyes minősítési kategóriákra különböző a díjtétel. A Fiorácsnál a sertések színhús-kihozatala az első három hónap átlagában 61,1 százalék, és a leadott állatok 95 százaléka az első két minőségi kategóriába sorolt volt, amire súlygyarapodás-kilogrammonként 32-33forintot fizetnek. Adott esetben büntető tételeket is felszámol az integrátor: így például minden második elhullott disznót ki kell fizetnie a hizlalónak, illetve a kényszervágásra elküldött állatok súlygyarapodására elszámolják a felhasznált takarmányt, de vállalkozói díjat nem fizetnek. A 3,2 kilogrammos fajlagos takarmány-felhasználási normától való eltérést büntetik, illetve jutalmazzák, így ha a termelő kevesebb takarmány felhasználásával hizlalja vágósúlyra a kihelyezett állományt, akkor a megtakarítás értékének a felét kifizetik. A Fiorács ügyvezetőjének tapasztalatai szerint a sertésenkénti kifizetés 2-3 ezer forint, de a jó technológiával dolgozó, nagy megtakarítást elérő hizlalók ennél többet is elérhetnek. Erre jön rá az állatonként 2000 forintos állatjóléti támogatás, amivel együtt – ahogyan Olajos Róbert fogalmazott – az integrált termelők az elmúlt évek átlagában nagyobb jövedelmet könyvelhettek el, mint az átlagos hazai sertéstenyésztők többsége. Ennek köszönhetően a cégcsoport integrált termelői között többen fejleszteni is tudtak: akad olyan partnerük, amelyik 150 sertéssel kezdte, most pedig már 1000 fölött jár. Ebben a rendszerben a termelők érdekeltek abban, hogy olyan minőségű sertést adjanak a vágóhídra, amivel az a leghatékonyabban tud dolgozni. A már hosszú ideje hektikus sertéspiacon biztonságot jelent a termelőknek, hogy a súlygyarapodásért felajánlott árat akkor is megkapják, ha az ágazat eredményessége negatív – állítja Ádám János. A bérhizlalás ekkor is nyereséges lehet, a termelőknek ugyanis a takarmány-költséggel nem kell számolniuk, mivel a tápot a Bonafarmtól kapják. Ez abból a szempontból is egyszerűsíti az életüket, hogy például a tápokban a mikroelemek adagolása a Bonafarmon belüli premix-technológiának köszönhetően az adott sertésfajtákra kialakított. Ez, illetve a Bonafarm által biztosított gyógyszerezés és állatorvosi felügyelet szintén jól működik, mivel az elsősorban a Pick exportpiacai miatt rendkívül szigorú előírásokat úgy tudja betartani a cég, hogy „az uniós követelményeknél egy nagyságrenddel alacsonyabb értékeket biztosítunk a különböző szermaradványok tekintetében” – mondja Ádám János. A cégcsoport számára is költségmegtakarítást jelent a jól működő integráció, nem kell ugyanis több ember munkaidejét arra áldozni, hogy hétről-hétre felhajtsa a vágóhídi alapanyagot – állítja Éder Tamás, a Bonafarm Zrt. vállalati kapcsolatok és PR-igazgatója. A termelők sokszor panaszkodnak arra, hogy hiába termelik meg az árut kiváló minőségben, arra nincs megfelelő felkészültségük és idejük, hogy piacot is találjanak, az integrációban azonban erre nincs gondjuk, mert a sertés végig a Bonafarm tulajdonában marad. Éder Tamás szerint az agrárkormányzat prioritásai között szereplő állattenyésztés fejlesztésére az integrációs rendszer jó lehetőséget nyújt, amit a támogatási szabályokban is érvényesíteni lehetne. Például úgy, hogy a hasonló, hosszú távú megállapodással rendelkező termelők és integrátorok számára biztosítsák a fejlesztési támogatási forrásokat. Ebben a modellben pedig arra is van lehetőség, hogy az egyébként egy-egy családnak megélhetést nem nyújtó 50-60 hektáros területen gazdálkodókat takarmány-alapanyag előállítóként vonják be az integrációba. Ebben az esetben az ilyen méretű földön gazdálkodók a biztos piac meglétének tudatában a bátrabban vághatnának bele akár többszáz sertés hizlalására alkalmas telep működtetésébe is, a többlábon-állás nagyobb biztonságot jelenthetne számukra.
Forrás: www.eu-info.hu
