Mikor indulhat újra a diósgyőri kohászat?
/ 0
Ellentmondásosak a hírek arról, hogy hol tart a 2009-ben bezárt Diósgyőri Acélművek (DAM) vagyonának sorsáról szóló tárgyalássorozat. Helyi politikusok, magyar és szlovák vállalkozók, külföldi tulajdonosok és potenciális vásárlójelöltek - köztük törökök is - "köröznek" a DAM körül, és egyelőre nehéz megjósolni az egykor Borsod megye legnagyobb cégéhez tartozott kohászati vagyon jövőjét.
A hvg.hu meg nem erősített információi szerint végéhez közelednek a lassan egy éve tartó tárgyalások és egyeztetések Miskolc egykor legjelentősebb cégének, a Diósgyőri Acélművek (DAM) vagyonának sorsáról. (A DAM egyik utódcégének, a DAM 2004 Kft.-nek a felszámolását a Borsod megyei bíróság 2009. június 24-én jogerős végzésével mondta ki.) Úgy tudjuk, hogy a dunaújvárosi Dunaferrben is érdekelt ISD immár egyre jobban hajlik arra, hogy eladja diósgyőri érdekeltségeit. A vevőjelöltek között van egy olyan csoport is, amelynek tagja a török acélipari technológiai berendezésgyártó, a CVS Makina is.
Bár lapunknak vannak olyan információi, hogy a CVS-féle csoport tárgyalásai döntő szakaszba érkeztek az ISD-vel, ezt nem tudta megerősíteni Mányi István, az Öko-Ferr Kft. ügyvezető igazgatója. Az Öko-Ferr fontos láncszem az ügyletek során: ezen a cégen keresztül birtokolja ugyanis az ISD csoport a DAM-vagyont.
Két évtizede vergődik a miskolci kohászat
A DAM-vagyon a két évtizede zajló diósgyőri acélipari átalakulások, felszámolások, végelszámolások és más tranzakciók nyomán került a jelenlegi tulajdonosához, az Öko-Ferrhez. Mányi elmondta, hogy ő nem tud arról, hogy bármilyen vevőjelölttel utolsó fázisba jutottak volna a tárgyalások a DAM-eladásról. Sőt a CVS-féle csoport nem az egyetlen ajánlattevő. Mányi jelezte, komoly külföldi érdeklődők, vállalatok tettek ajánlatot a miskolci vagyonelemekre, és egyikkel sem tart olyan fázisban az egyeztetés, hogy ki lehetne jelenteni: eldőlt a DAM-vagyon sorsa.
A diósgyőri acélgyártást már sokszor és sokan megpróbálták feltámasztani. Annak az ajánlattevői csoportnak, amelynek a CVS is tagja, a befektetői friss tőkét hozhatnának a DAM-ba. Az ötszáz főt foglalkoztató török CVS pedig modern technológiát vihetne Diósgyőrbe.
Mindemellett várhatóan a beruházás megvalósításához szükséges hitelhez állami garanciát is kaphatnak a befektetők az acélgyártás újraindításakor, ezt a mostani gazdasági válság miatt az Európai Unió sem ellenzi (a befektetők reményei szerint). A támogatás mértéke munkahelyenként és havonta 3000 euró lehet, így a befektetők - köztük a CVS, amely egy ötszáz fős acélipari vállalkozás - elegendő erőt gyűjthetnek a termelés beindításához, és a tervezett 600 magyar munkás felvételéhez. A miskolci kohászat feléledését információink szerint szlovákiai és magyar acélipari vállalkozók is támogatják, hiszen a térség nehéziparának alapvető szüksége lenne a helyben készülő acélra, másrészt a DAM beindulása jelentős megrendeléseket adna a környező gépgyártó cégeknek is.
Mégsincs olyan közel a megoldás?
Csütörtökön az Északhírnök online újságnak Sebestyén László, Diósgyőr országgyűlési képviselője nyilatkozott arról, hogy 2007-ben 26 milliárd forint árbevételt ért el a kohászat és a megye 8. legnagyobb foglalkoztatója volt a DAM, amely 2009 júniusában bezárta kapuit. Sebestyén tárgyal egy befektetői csoporttal, akik megvásárolnák az acélműveket. Cséfalvay Zoltán államtitkárhoz intézett ezután kérdést nemrégiben a képviselő, Cséfalvay pedig válaszában - az Északhírnök szerint - kifejtette, hogy nemzetgazdasági szempontból is fontos a cég újraindítása, legalább 600 fő foglalkoztatása. Az államtitkárság tárgyalt a befektetőjelölttel, akit meggyőztek arról, hogy betonacél helyett autóipari acél termelésében gondolkodjon. (Ez valószínűleg azért fontos, mert Borsod megye másik acélipari központjában működik az ország legnagyobb jelenlegi betonacélgyártója, a német Max Aicher csoporthoz tartozó ÓAM Ózdi Acélművek Kft.)
Ugyanakkor az MTI tudósítása szerint a június 14-ei parlamenti ülésen Cséfalvay arról beszélt, hogy "az egykori DAM 2004 eszközeit egy ukrán vállalkozás vette meg, amely azóta egy orosz bank többségi tulajdonába került. A tisztázatlan tulajdonviszonyokról - amely akadálya a befektetők bevonásának - várhatóan a nemzetgazdasági miniszter tárgyal majd az orosz-magyar vegyes bizottságban".
Az eladás problémáiról Sebestyén is beszélt az Északhírnöknek: szerinte a vevőjelöltek nem tudták eddig bemutatni az eladással kapcsolatos szándéklevelet. Itt állt meg a folyamat – foglalta össze az elmúlt időszakban történteket az országgyűlési képviselő.Forrás: www.hvg.hu
