Itt vannak a számok: ennyibe kerül az elektromos autó
/ 0
Bármennyire is szeretnék magukénak tudni az európai autógyárak az elektromos hajtás technológiáját, a valóság az, hogy a pillanatnyilag leginkább piacképes megoldásokkal a japánok rendelkeznek. Amelyik autógyár tulajdonosi, vagy más megállapodás révén ezekhez hozzáfér, az saját nevén is forgalmazhatja ezeket, míg a többiek inkább csak nézik őket - és azt mondják, hogy "kivárnak". Az elektromos járműhajtás tekintetében az egyik leginkább élenjáró japán gyár a Mitsubishi, melynek i-MiEV modellje immár Magyarországon is megvásárolható, 10,5 millió Ft-ért.
A XXI. századi elektromos autó sorozatgyártásának megkezdése nem minden előzmény nélküli. A Mitsubishi Motors már azelőtt elektromos hajtású autó fejlesztésébe kezdett, hogy önálló vállalattá vált volna. A cég 1966 októberében kapott megbízást a manapság egészen más aspektusból reflektorfénybe került tokiói elektromos művektől (Tokyo Electric Power Company - TEPCO) egy városi használatra és speciális célokra is alkalmas elektromotoros prototípus kifejlesztésére és tesztelésére. Tíz prototípus után 1971 májusában adta át az újonnan alakult Mitsubishi Motors Corporation azt a 12 darab E12 modellt, amely a sorozatgyártású Minivan alapjaira épült, és legfeljebb 80 km/h-s sebességre volt képes. Noha az E12 elektromotorját még ólom-sav bázisú akkumulátorról táplálták, a Mitsubishi hamar felismerte, hogy a jobb hatékonyság érdekében minél előbb indokolt lítium-ion akkumulátorra váltani. 2007 decemberében a Mitsubishi Corporation, a Mitsubishi Motors Corporation és a GS Yuasa Corporation létrehozta a Lítium Energia Japán (LEJ) nevű közös vállalkozást. Ez a cég létesítette a világ első olyan üzemét, amelyben kifejezetten elektromos hajtású autókba szánt akkumulátorok tömeggyártása folyik. A később beindult két másik üzemmel együtt a LEJ kapacitása 2010 decemberére elérte az 50 ezer darabot.
Az elektromos hajtású járművek fejlesztése szünet nélkül zajlott az elmúlt évtizedekben, aminek eredménye a bárki által hozzáférhető, sorozatgyártású modell, az i-MiEV. Az aktuális árlista alapján legalább 10,5 millió Ft-os kisautó bekerülési ára ugyan magasnak tűnik, de az üzemeltetési költségek sokat javítanak a TCO alakulásán, és nem mellesleg kiváló kommunikációs eszköz, vagy önmagában is kiváló üzenetet képvisel. Az i-MiEV meghajtó akkumulátora kétféle módon is tölthető. Az autó mindkét oldalán található egy-egy töltőcsatlakozó, amelyek különböző hálózathoz kapcsolhatók. Az autó jobb oldalán található az otthoni, vagy irodai töltőrendszer csatlakozója, ami bárhol használható, ahol az Európában használatos 230 V-os, egyfázisú hálózat szokványos elektromos csatlakozója elérhető. Az alacsony energiaszint jelzéstől számítva 7 óra alatt tölthető fel az akkumulátor, de a feltöltési időt a külső hőmérséklet és az áramforrás állapota befolyásolhatja.
Azokon a helyeken - pl. saját telephellyel rendelkező, ipari áramot alaptevékenységükhöz is használó cégeknél -, ahol az áramszolgáltatók, vagy egyéb vállalkozások gyorstöltő állomásokat állítanak fel, rövid idő alatt is elvégezhető a feltöltés. Az i-MiEV baloldalt található csatlakozóján a háromfázisú, 220 voltos, 50 kW-os gyorstöltő rendszer segítségével a teljesen lemerült akkumulátor 30 perc alatt tölthető fel 80 százalékig, de a feltöltési időt a külső hőmérséklet és az áramforrás állapota ebben az esetben is befolyásolhatja. Ami az elektromos autók, és közülük is Mitsubishi i-MiEV fenntartási, üzemeltetési költségeit illeti, ezek nagymértében a mindenkor érvényes kWh-nkénti áramtarifától függenek. Egy feltöltés költsége otthoni hálózatról Franciaországban 2 euróba (550 forintba), Nagy-Britanniában 1 fontba (320 forintba) kerül. Magyarországon akár ingyen is fel lehet tölteni az akkumulátorokat, hiszen az ELMÛ budapesti, Váci úti székháza előtt magánszemélyek számára 2011. szeptember 30-ig térítésmentesen használható egy töltőoszlop. Az irodai parkolóba kivezetett hosszabbítóval a kWh-nkénti kb. 50 Ft-os tarifával számolva egy töltés megközelítőleg 800 Ft-ba kerül, amivel akár 130-150 km is megtehető. Ez kb. 6 Ft/km hajtóanyag költséget jelent. A Mitsubishi i-MiEV-hez hasonló méretű és menetteljesítményű belső égésű motorral hajtott autóval - pl. egy dízel Fiat Pandával - minden egyes megtett kilométer legalább ennek az összegnek a kétszeresébe kerül. A 7 Ft/km különbség persze csak nagyon hosszú idő alatt képes kitermelni a bő 7 millió Ft-os árkülönbözetet. A kedvezőbb karbantartási költségek - nincs szükség pl. a benzinmotor és a váltómű karbantartására, a fékbetéteket is ritkábban kell cserélni - ugyan valamennyivel rövidítik ezt az időt, míg a másik oldalon ott van az akkumulátorok magas ára, mely - az 5 éves garanciaidő alatt bekövetkezett meghibásodásokat leszámítva - egy esetleges baleset esetén a tulajdonost/üzemeltetőt terhelik. A 330 V-os, 185 kg-os telep 7-8 millió Ft-ért pótolható a Mitsubishi szervizekben. 
Az elektromos hajtású autók elterjedését egyes kormányzatok komoly kedvezményekkel segítik. Az Európai Unió tizenhét országában széndioxid-kibocsátás szerint történik az adófizetés a járművek után, tizenöt országban az elektromos autók további adókedvezményben vagy a vételár egy részének visszatérítésében részesülnek. Ide tartozik az összes nyugat-európai tagország (kivéve Olaszországot és Luxemburgot), valamint Csehország és Románia is. Ausztriában az elektromos hajtású autók mentesülnek az üzemanyag-fogyasztási átalányadó (amelyet az autó új ára és átlagfogyasztása alapján számolnak ki) és a havi járműadó alól. Dániában sem kell megfizetni az elektromos járművek után a regisztrációs adót (amely 79 ezer dán korona, mintegy 2,9 millió forint alatti árú autónál az új árának 105%-a, felette 180%-a), ahogyan Hollandiában és Portugáliában is mentesek a regisztrációs adó alól az elektromos autók. Az Egyesült Királyságban a 100 g/km alatti széndioxid-kibocsátású autók, így az elektromos járművek is mentesülnek az éves adó alól, illetve 2010 áprilisától öt éven át nem kell cégautó-adót fizetni az elektromos járművek után. Görögországban és Romániában a regisztrációs adó, míg Csehországban cégautóként az útadó alól mentesülnek az elektromos hajtású autók. Belgiumban 30 százalékos, legfeljebb 9000 eurós ( kb. 2,5 millió forintos) kedvezmény jár az új autók árából, Franciaországban a 60 g/km alatti széndioxid-kibocsátású - így az elektromos hajtású - járművekre 5000 eurós (kb. 1,4 millió forintos), a vételár maximum 20%-át kitevő kedvezmény jár a 2012-ig érvényben lévő szabályozás szerint. Írországban 2010-ig 2500 eurós, 2011-től azonban már 5000 eurós kedvezmény jár az új elektromos hajtású autók árából. Az Egyesült Királyságban 2011-től 25%-os, legfeljebb 5000 fontos ( kb. 1,6 millió forintos) engedmény jár az elektromos hajtású autók és a tölthető - plug-in - hibridek listaárából. Németországban az elektromos modellek öt évig mentesülnek az éves adó alól, helyette 2000 kg-os tömegig 200 kg-onként 11,25 eurós adót kell fizetni utánuk (ez az i-MiEV esetén mintegy 18 ezer forintnyi eurót tesz ki). Spanyolországban tartományonként változó a szabályozás, de a legtöbb helyen legfeljebb 6000 eurós ( kb. 1,6 millió forintos) adókedvezmény jár az elektromos hajtású autók után. Svédországban a 37 kWh/100 km-nél kisebb fogyasztású elektromos modellek öt évig mentesülnek az éves adó alól, illetve cégautó-adó esetén 40 százalékkal (legfeljebb 16 ezer koronával, mintegy 500 ezer forinttal) mérséklik az adóalapnak számító járműértéket. Magyarországon az első forgalomba helyezéshez szükséges regisztrációs adó tekintetében létezik egyfajta kedvezmény, az elektromos maghajtású autók után - a hibridekhez és a tisztán gázüzemű járművekhez hasonlóan - 190 ezer forintos terhet kell leróni, szemben a legfeljebb 1,1 literes benzinmotorral szerelt kisautókra vonatkozó 250 ezer, vagy az 1,1-1,3 literes benzinmotoros autók 367 ezer forintjával. Az elektromos hajtású járművek mentesülnek az éves teljesítményadó fizetése alól is, így az i-MiEV kedvezménye motorjának 49 kilowattos teljesítménye után 345 Ft/kW-tal számolva évi 16905 Ft. Az elektromos autók magyarországi forgalmazói elsősorban olyan vállalkozások, cégek érdeklődésére számítanak, amelyek érdekeltek a károsanyag-kibocsátás nélkül üzemelő, környezettudatos járművek használatában, melyek illeszkednek az adott cég környezetvédelemről alkotott és kommunikált képébe, vagy maguk is élen járnak a környezetkímélő, megújuló energiaforrások használatában. Repülőterek, közszolgáltató- és futárcégek számára is alternatívát jelentenek ezek az autók, amire több példa is van, szerte a világban. Atokiói Narita repülőtér célkitűzése, hogy környezeti terhelésének csökkentésével öko-létesítménnyé váljon. Ennek jegyében alakítottak ki napelemes elektromos hálózatot, és ezt a szemléletet példázza az is, hogy a belső feladatok ellátására i-MiEV autókat használnak. Észtországban a Mitsubishi közreműködésével valósult meg az első elektromos hajtású járművekkel kapcsolatos tranzakció a Zöld Beruházási Rendszer (Green Investment Scheme, GIS) keretein belül. A GIS értelmében azok az államok, amelyek nem használták fel széndioxid-kibocsátási kvótájukat, más államok részére értékesíthetik azt, a bevételből pedig emisszió-csökkentő beruházást kell finanszírozniuk. Észtország vállalta, hogy 10 millió tonnányi széndioxid-kvóta fejében 507 darab i-MiEV-et használ közintézményeiben, és segíti a környezettudatos elektromos autózás elterjesztését az országban. 2011-12-ben összesen 250 gyorstöltő épül ki az ország nagyvárosai, autópályái és közlekedési csomópontjai közelében. Ez egyben az eddigi legnagyobb flottarendelés az i-MiEV modellre, az autókat a 2011-es pénzügyi év végéig szállítja le a Mitsubishi.
Forrás: www.portfolio.hu
