Innováció: a siker kulcsa
/ 0
Hogyan lehet az EU-t felkészíteni a gazdasági válság utáni időszakra, javítani a polgárok életminőségén, új munkahelyeket létrehozni? A kulcsszó az innováció lehet. Ez volt a téma az ipari bizottság február 10-i brüsszeli meghallgatásán, ahol EP-képviselők, európai és amerikai ipari szakértők és professzorok tanácskoztak.
„Attitűdváltozásra van szükség, és elő kell segíteni a kreativitást” - áll abban a Judith Merkies holland szociáldemokrata képviselő által készített munkadokumentumban, amely az Innovatív Unióról szól, és amely a meghallgatás témáját adta.
Az Innovatív Unió megteremtése az Európa 2020 gazdasági stratégia egyik kiemelt eleme. „Az innováció nagyon fontos az EU jövője és működése szempontjából” - jelentette ki Herbert Reul német néppárti képviselő, az ipari bizottság elnöke. Az ipari bizottság szerint az EU az innováció segítségével növelheti versenyképességét, kihasználhatja tudásbázisát, javíthat gazdasági helyzetén. Az innováció segíthet a 21. század olyan globális kihívásainak kezelésében is, mint a klímaváltozás, az energia- és forráshiány. 3,7 millió új munkahely Az Innovatív Unió arra ösztönzi az EU-t és a tagállamokat, hogy 2020-ra az EU GDP-jének akár 3%-át is oktatásra, kutatás-fejlesztésre és innovációra fordítsák. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint ha ez megvalósul, 3,7 millió új munkahely jöhet létre, az éves GDP pedig 2025-re évente közel 800 milliárd euróval bővülhet. A javasolt intézkedések között szerepel a kutatók mobilitásának elősegítése az EU-ban, az uniós finanszírozáshoz való hozzáférés javítása, a vállalkozók ötleteinek megvalósítását akadályozó tényezők felszámolása, a tudományos és az üzleti élet közötti szorosabb együttműködés megteremtése. Szorosabb kapcsolat a kutatás és a piac között A szakértők és az EP-képviselők az innovációs lehetőségek elemzésekor figyelembe vették a költségvetési megszorításokat és a kiélezett globális versenyt is. Elhangzott, hogy az egyetemek, a kutatói szféra és a piac közötti szoros és hatékony kapcsolat hiánya komolyan hátráltatja az európai innováció kibontakozását. Evžen Tošenovský konzervatív-reformer cseh képviselő kifejtette, hogy bár sok pénzt fordítanak innovációs és kutatási programokra, az üzletiesítés majdhogynem szitokszónak számít Európában. Dr. Burton Lee, az egyesült államokbeli Stanford School of Engineering előadója a hagyományos európai egyetemi rendszerben látja a problémát. „Ha nem sikerül az egyetemi rendszeren javítani, az innovációs rendszer sem fog jól működni.” Ennek kapcsán Judith Merkies egyetértett azzal, hogy Európában a tudományos területek némelyike elavult, és nem a piachoz közel álló alkalmazott tudományra fókuszál. „A legtöbb európai egyetem nem jut kockázati tőkéhez, nem jut kölcsönhöz és csak a közpénzektől függ” - fogalmazott. Az innováció ösztönzése Dr. Reinhold Achatz, a Siemens AG alelnöke szerint az EU-nak elsősorban egyszerűsítenie kell az innovációhoz kapcsolódó eljárásokat, jobban kell egy-egy területre összpontosítania, és gyorsítania kell a döntéshozatal és a végrehajtás ütemén. Cristina Gutiérrez-Cortines néppárti spanyol képviselő úgy látja, hogy először is az attitűdökön kell változtatni. „Nagyon nehézkesen hozzuk a szabályokat, hiányzik a rugalmasság” - vázolta. A szabályozás kapcsán Merkies hozzátette, hogy nem a kreativitást kell szabályok közé szorítani, hanem az innovációt kell megkönnyíteni. Az USA és Japán az EU előtt Az Európai Bizottság felmérést készített az uniós tagállamok innovációs helyzetéről, illetve az EU teljesítményét másokéval is összehasonlította. A több tényező elemzése alapján készült felmérésből kiderül, hogy az Egyesült Államok és Japán továbbra is megelőzi az EU-t az innováció terén. Oroszország, India, Brazília és Kína innovációs téren elmarad az EU-tól, bár az utóbbi két ország egyre inkább jön fel. Az uniós tagállamok innovációs sorrendjét Svédország, Dánia és Finnország vezeti, Magyarország az uniós átlagtól elmaradva a mezőny utolsó harmadában található.
Forrás: www.europarl.europa.eu/hu
