Orbánék szellemképes alkotmánya: zavarkeltés vagy szakmai baki?
/ 0
„A szöveget már ismerjük, a tartalmat még nem”
Indokolatlan zavarkeltésnek, szakmailag pedig több szempontból is megalapozatlannak nevezte a kormánypárt képviselője Kolláth György lapunknak adott nyilatkozatát, amely szerint kifelejtették az új alaptörvény szövegéből a jelenlegi alkotmány hatályon kívül helyezését. Az alkotmányjogász szerint ezzel január elsejével két alaptörvény is hatályban lesz, a „botrányos bakit” pedig mielőbb orvosolni kell.
Gulyás Gergely, a Fidesz–KDNP alkotmányszövegező bizottságának tagja az MTI-nek ezzel kapcsolatban azt mondta: zavarkeltőnek és három okból is szakmailag megalapozatlannak tartja Kolláth nyilatkozatát. Egyrészt – fejtette ki – a már kihirdetett és 2012. január elsejétől hatályos új alaptörvény világosan rögzíti a zárórendelkezései között, hogy valamennyi átmeneti szabályról, hatálybalépésről külön törvény rendelkezik. Ez legkésőbb ősszel megszületik – tette hozzá. – Másrészt a jelenlegi alkotmány is kimondja, hogy hatálya a végleges alaptörvény elfogadásáig tart, azaz meghatározta saját ideiglenességét. Mindezeken felül pedig az ugyanolyan témakörben hozott későbbi törvény automatikusan a korábbi helyébe lép már a római jog óta – mondta Gulyás Gergely. 
„Gulyás úr két dologban hazudik, a harmadikban pedig téved” – reagált Kolláth a fentiekre. Valóban lehetnek-jöhetnek átmeneti szabályok a folyamatban lévő jogviszonyok rendezésére, de valótlan állítás, hogy ezen bekezdésben generális hatálybaléptetésről volna szó. A még hatályos alkotmány preambulumában valóban az a kitétel szerepel, hogy „az új alkotmány elfogadásáig”, de ez nem végrehajtandó norma, hanem ünnepélyes bevezető, egyfajta államcél. Ennek az alkotmányjog „különösebb jogi erőt nem tulajdonít” – idézett Kolláth az Alkotmánybíróság gyakorlatából, hozzátéve: a preambulumnak hatályt eldöntő kötelező ereje nincsen. „Gulyás úr érvelése tehát hamis: üres politikusi kinyilatkoztatás, nem szakmai-jogi argumentum. Ami pedig harmadik „szakmai” ellenvetését illeti, az azért téves, mert Magyarországon nem a római magánjog szabályait kell a honi közjog csúcsánál alkalmazni, hanem a jogszabályszerkesztés elemi szakmai normáit. Sajnálom, hogy a törvényhozók nem ismerik be saját hibájukat, hanem vádaskodnak, és a karaktergyilkossággal próbálkoznak” – fogalmazott Kolláth. Ezeket a hibákat nyilvánvalóan ki fogják javítani a kormányerők. Ennél azonban álláspontja szerint sokkal riasztóbb probléma, hogy a sarkalatos törvények meghozatalával együtt majdnem ugyanakkora munka áll az ország és az Országgyűlés előtt, mint amekkora állt a több éven át tartó uniós jogharmonizáció során. „A teljes magyar jogrendszert felül kell vizsgálni az új alkotmánynak megfelelően. A helyi önkormányzatok rendelkezéseit, az Alkotmánybíróság határozatait vagy épp a Legfelsőbb Bíróság iránymutatásait is. Nemcsak az a kérdés, hogy mi fog szerepelni a majd harminc sarkalatos törvényben és hogyan fogják mindezt ilyen rövid idő alatt meghozni, hanem az, hogy az új alaptörvénynek megfelelően mi lesz a jogrendszer egészével. Ez a munka nemhogy meg sem kezdődött, de még csak nem is beszélnek róla. Fel kellene ébredni, kár az időt vesztegetni a mi akkor is győzünk, ha hibázunk, ha veszítünk típusú hozzáállásra” – fogalmazott Kolláth György. Hack Péter alkotmányjogász az új alaptörvény hatályosságával kapcsolatban szintén arra az álláspontra helyezkedett, hogy a régi hatályon kívül helyezését rendezni kell, az nem automatikus. „Látszik a nagy felbuzdulás, hogy húsvétig elfogadják a törvényt. Az idő rövidsége miatt azonban nem lehetett minden kérdést megfelelően rendezni. Minden pontnál lehet találni valamit, ami arra utal, hogy megoldatlan elemek maradtak az alaptörvényben. A szöveget már ismerjük, de a tartalmát még nem” – fogalmazott Hack Péter. A szakember rámutatott: rendezetlen például a Legfelsőbb Bíróság elnökének helyzete, az intézmény átnevezésével („Kúria”) ugyanis a jelenlegi elnök Baka András egyébként 2015-ig tartó pozíciója tulajdonképpen megszűnik. „Aggályos, ha egy alkotmány úgy működik mint egy vállalat, ahol átszervezéssel oldják meg az elbocsátást”, tette hozzá az alkotmányjogász. Ugyanígy rendezetlen az országgyűlési biztosok és az önkormányzatok mandátumának kérdése. Utóbbi esetében például az új alaptörvény már nem négy, hanem öt évet jelöl meg január elsejétől, de azt nem rendezi egzakt módon, hogy egy időközi választáson az újonnan megválasztott testület mandátuma mennyi időre szól. „Nem tudjuk pontosan, hogy az Alkotmánybírósággal mi lesz, maradnak-e a bírák jelölési szabályai és politikai függetlensége vagy sem”, hangsúlyozta Hack Péter. „Megint a rapid munka gyümölcsét láthatjuk a hatálybaléptetéssel kapcsolatban, az alkotmányozó többség kétségtelenül nem a legjobb megoldást választotta. Kodifikációs hiba, hogy nem rendelkeztek a hatályon kívül helyezésről. Ugyanakkor a két alkotmány együttes létezésének felvetését műbalhénak tartom. Különösen úgy, hogy a Fidesz előre jelezte: az átmeneti rendelkezésekről külön törvényt fog alkotni”, fogalmazott kérdésünkre Schiffer András. Az LMP frakcióvezetője hozzátette: nagyon sok hibát fognak még találni az új alaptörvényben. „Orbán Viktor nem elég, hogy elhallgatta alkotmányozási terveit a kampányban, de tavaly még arról beszélt, hogy 2012-ben fogják meghozni az új alaptörvényt. Semmilyen racionális alapja nem volt ennek a sietségnek. Nem látunk arra sem pontos ütemtervet, hogy milyen sarkalatos törvényeket és milyen menetben kívánnak majd elfogadni. Nem jó hír, de úgy látom, hogy ezt még a kormányzó pártok sem tudják pontosan”, fogalmazott Schiffer, leszögezve, hogy az LMP részt vesz a sarkalatos törvények parlamenti megvitatásában. Bárándy Gergely (MSZP) szerint „egy ebrendeletet is nagyobb gondossággal készítenek, mint azt az új alkotmánnyal tették”. A szocialista képviselő lapunknak azt mondta: ha a hatályon kívül helyezés kérdése lenne a legnagyobb probléma, akkor „boldog emberek lehetnénk”. Óriási hiba volt, hogy az új alaptörvényt nem jogászszakemberek alkották, hanem egy politikus „iPadjén készült”. Úgy vélte, a sarkalatos törvények akár egészen más irányt is adhatnak majd az új alkotmánynak, és komoly aggodalomra ad okot, hogy ezek tartalmáról és irányairól szinte semmit nem tudni.
Ősszel döntenek a sarkalatosakról
A sarkalatos törvények döntő része ősszel kerül az Országgyűlés elé – mondta Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője kedden a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában. Először a Széll Kálmán Tervhez és az Új Széchenyi Tervhez kapcsolódó jogszabálytervezetek érkeznek a parlamenthez; a sarkalatosak közül lesznek, amelyek „talán még beleférnek” a nyári ülésszakba, de döntő részük – így az önkormányzati, az Országgyűlésről vagy az igazságszolgáltatás reformjáról szóló előterjesztések – a szeptemberi, októberi hónapokban kerülhetnek sorra.
Forrás: www.nol.hu
