2024. 05. 20hétfő

Utolsó frissítés2024.05.20 07:21

  Ma Bernát és Felícia napja van. Holnap Konstantin napja lesz.

Font Size

Cpanel

Minden

A Lánchíd újjászületése

Olvasóink értékelése:  / 0

1947-ben született meg a döntés, amely szerint a Lánchidat 1915-ös formájában kell helyreállítani, és az újjáépítés során a lehető legnagyobb mértékben újra kell hasznosítani a régi anyagokat.

Bővebben...

A Lánchíd pusztulása

Olvasóink értékelése:  / 0

1945. január 17-ről 18-ra virradó hajnalban a visszavonuló német csapatok felrobbantották Magyarország történelmi múltú hídját, a Lánchidat.
Egy szemtanú így írta le az eseményeket:

Bővebben...

Ókori bronzpénzeket tártak fel Bulgáriában

Olvasóink értékelése:  / 0

Kétszázhuszonöt bronzpénzt tartalmazó cserépedényt tártak fel bolgár régészek a fekete-tengeri üdülőváros, Szozopol közelében.

Bővebben...

A Lánchíd születése

Olvasóink értékelése:  / 0

A XIX. Század első felének kiemelkedő műszaki teljesítménye volt a Buda és Pest közötti, első állandó híd, a Lánchíd megépítése. A szerkezetet az angol William Tierney Clark tervezte, az építésvezető a helyszínen – névrokona – Adam Clark volt. A híd nyílásbeosztása 88,70 + 202,62 + 88,70 méter, összhossza pedig 380 méter volt az eredeti tervek szerint.

Bővebben...

Ősszel indul a Colosseum felújítása

Olvasóink értékelése:  / 0

Egy cipőgyáros támogatásával ősszel megkezdődik a Colosseum felújítása; a 2-3 évig tartó restaurálás eredményeként 25 százalékkal nő a nagyközönség által bejárható terület Róma egyik leghíresebb, ám meglehetősen lepusztult műemlékében.

Bővebben...

A Kárpát-medence, a bosnyák piramisok

Olvasóink értékelése:  / 0

Röviden a Kárpát-medencei jelrendszerről

Bővebben...

Milyen húst fogyasztott a középkori ember?

Olvasóink értékelése:  / 0

Regionális és szezonális eltérések jellemezték a középkori ember húsfogyasztási szokásait, de általánosságban elmondható, hogy Nyugat-Európában a marha és a birka volt a legkelendőbb.

Bővebben...

"Nagy-Magyarország" régen és ma

Olvasóink értékelése:  / 0

A „Nagy-Magyarország" közkeletű kifejezésünk az első világháború előtti magyar királyságot jelenti. Mivel azonban ebben a formában önálló magyar államiság 1526 és 1918 között nem létezett, ezért egyszerre jelöli Magyarország valamikori legnagyobb kiterjedését, valamint a több mint ötszáz éven keresztül e határokkal bíró Magyar Királyságot (Horvátország és Szlavónia nélkül), vagyis az eredeti állapotot. Ezért nevezik Egész-Magyarországnak is, nemcsak utalva a Trianon utáni „Csonka-országra", hanem egyúttal jelezve azt is e kifejezéssel: akkor volt az ország ép, egészséges, és sértetlen. Erről tanúskodik a korabeli irredenta jelmondat-páros is:

Bővebben...

Párizsi anzix – Anno 1900

Olvasóink értékelése:  / 0
Hogy milyen hatalmas szerepe volt a világkiállításoknak a XIX. század második felében a tudományok, a technika, a művészetek történetében, az eredmények népszerűsítésében, arról alighanem könyvtárra való irodalom született az elmúlt évszázadban.

Bővebben...