2022. 08. 15hétfő

Utolsó frissítés2022.08.15 07:21

  Ma Mária napja van. Holnap Ábrahám napja lesz.

Font Size

Cpanel

"A lusta görögökről szóló sztereotípia hülyeség" - mit gondolnak a görögök a válságról?

Olvasóink értékelése:  / 0
ElégtelenKitűnő 

Kísérleti nyúlnak érzik magukat, és dühösek Európára az [origo] által megkérdezett görögök. Szerintük a mostaninál többet már képtelenség dolgozni, nem tartják magukat lustának, sőt azt állítják, hogy a szorgalmukról ismert németek a nyomukba sem érnek. A fiatalok nagy része menekülne az országból, a vészhelyzet miatt mindenki a korrupt politikusokra mutogat, de azt is elismerik, hogy magukba kell nézniük az elfecsérelt évek után.

"Nem tudjuk, mi a megoldás, de ez még csak a kezdet" - állították az [origo] által megkérdezett görögök, akiket az országot szorongató gazdasági válságról kérdeztünk. "Van, aki szerint teljesen indokolt, ami most történik. Mások szerint hagyni kellene Európát a fenébe, el kellene adni a kikötőinket a kínaiaknak, és akkor ők segítenének" - írta e-mailben elküldött kérdéseinkre egy 28 éves, diplomás munkanélküli görög, aki azt is hozzátette, "megint mások szerint mindenkit hagyni kellene a fenébe, fityiszt kell mutatni, visszatérni a drachmához, és nem fizetni semmit. És van, aki szerint eljött a forradalom ideje, mert mit kell még megélni ahhoz, emberek? De igazából senki nem tudja a választ." Görögország a pénzügyi világválság miatt került súlyos gazdasági helyzetbe, Jeórjiosz Papandreu kormányfő a hétvégén már az államcsőd veszélyéről beszélt, miközben tízezrek tüntettek a kormány megszorításai és takarékossági intézkedései ellen. A görög csőd elkerülése érdekében az EU és az IMF tavaly tavasszal 110 milliárd eurós hitelkeretet biztosított az országnak, de már látszik, hogy újabb csomagra is szükség lehet.

A görög kormány a hitelért cserébe rendkívül népszerűtlen megszorításokkal, adóemelésekkel, elbocsátásokkal, a kikötők, repterek és stratégiai ágazatok privatizációjával próbálja lefaragni kiadásait. Közben egyre több EU-tagállam tart attól, hogy a görög válság továbbterjedésével az egész eurozóna stabilitása veszélybe kerül, és bűnbakként mutogatnak a szinte menthetetlenül eladósodott országra. Az [origo]-nak nyilatkozó görögök szerint azonban igazságtalan a bűnbakkeresés, mert Európa legalább annyira tehet a katasztrofális helyzetről, mint ők.

"Tengerimalacok vagyunk a nagy kísérletben"

"Görögország nem igazán felelős ezért" - hajtogatták egybehangzóan a megkérdezett görögök, akik szerint részben az eurozóna belső hibái okozzák a hatalmas görög eladósodást. "Az eurozónát és az egész pénzügyi rendszert olyan emberek csinálták, akik meg akartak belőle gazdagodni. Jobb és stabilabb rendszert kellett volna építeniük ahelyett, hogy egy kis országot hibáztatnak. Pláne, hogy lelkesen adtak kölcsönöket, miközben tudták, aligha leszünk képesek visszafizetni" - mondta Iliasz Tszagkasz, Theszalonikiben dolgozó, 37 éves gépészmérnök.

"Görögország egy nagy kísérlet, amelyből kiderül, mit hoz a jövő" - állította egy másik, szintén Theszalonikiben élő férfi, aki csak álnéven volt hajlandó nyilatkozni. A 28 éves "Konsztantin" diplomás munkanélküli, és rendkívül kiábrándult: ő a "hibás, egyenlőtlen és igazságtalan rendszert" okolja, ahol a kevés gazdag ember kezében van minden vagyon, míg a tömegek pár euróért robotolnak. "Görögország balszerencséje, hogy a gyengébb országok között van, akár csak Portugália vagy Írország, és így mi lettünk a kísérleti tengeri malacok. De a legtöbb országnak, még Nagy-Britanniának is hatalmas az adóssága, és hamarosan ők is hasonló cipőben járnak majd" - jósolta. Sok megkérdezett görög a nemzetközi pénzintézetekre mutogat, szerintük ezek megpróbálják kizsákmányolni az országot: "Nem az áldozatot kellene hibáztatni, hanem azokat, akik nem tudják, mikor kell leállni a prédájuk marcangolásával" - mondta egy fiatal egyetemista.

Egy másik, történész és politológus diplomával is rendelkező férfi, a Kréta szigetén élő George Tszampasz szerint a spekulánsok és a nemzetközi pénzintézetek csak arra vártak, hogy a görög politikusok tönkretegyék a gazdaságot. "És akkor aztán megragadják a lehetőséget, és Görögország gazdasági gyengeségét kihasználva ráteszik a kezüket a vagyonunkra, és megszerzik az ország feletti irányítást" - mondta. A megkérdezett helyiek szerint azonban mindez legalább annyira a korrupt és alkalmatlan görög politikusok hibája, mint a spekulánsoké. Mindannyian azt hajtogatták, hogy harminc éve hibát hibára halmoz a politikai vezetés. Meghamisítják a statisztikákat, késleltetik a fizetéseket, teljesen ellenőrizetlenül kötnek üzleteket a bankokkal, és semmilyen törvény vagy hatóság előtt nem vállalnak felelősséget - sorolták többen. George Tszampasz szerint a politikát átjárják a személyes érdekek, előre lezsírozott szerződések, szívességek, amelyek miatt fontos tisztségekbe alkalmatlan emberek kerülnek: "Szégyellem magam azoknak a politikusoknak és gondatlan átlagembereknek a nevében, akik nem veszik észre, hogy a rossz mentalitásunk vezetett ide.

"Tíz barátom közül nyolc külföldre menne"

A viszonylagos jólétnek most vége, és ez látható is szerte Görögországban - mondta minden megkérdezett. "Mindenki próbálja visszafogni a költekezést: ez legjobban azokon az újgazdagokon látszik, akik most jöttek rá, hogy a vagyonuk valójában csak kölcsön volt" - mondta Iliasz Tszagkasz. Szerinte az emberek nagyon pesszimisták a megszorítások és az egyre sötétebb kilátások miatt. "Különösen azok, akik keményen dolgoztak éveken át, és most látják, hogy mindez hiába volt". "Minden nappal egyre nehezebb megbirkózni, újabb és újabb üzletek, gyárak zárnak be, a diákok pedig félbehagyják a tanulmányaikat, mert a családjuk nem tudja eltartani őket, ha nem dolgoznak" - írta a nyugat-görögországi Pátrában lakó 25 éves egyetemi hallgató, Odisszeasz Szimou. "Apám tíz hónapja ment nyugdíjba, azóta egyetlen eurót nem látott, a családunknak hamarosan rokonoktól és ismerősöktől kell majd segítséget kérnie" - tette hozzá. Közben az egyetemet befejező diákok próbálják elhagyni az országot, amint tudják, mivel otthon nem képesek megélni - mondta. "A tíz legközelebbi barátom közül nyolc menni akar".

Konsztantin szerint már a válság előtt is gyorsabban emelkedtek az árak, mint a bérek, most viszont a megszorítások miatt a béreket és a nyugdíjakat is csökkentik, az adókat meg növelik. "Az emberek már most is túl sokat dolgoznak, nem kérhetnek tőlük többet. Nyolcórás munkanap? Az nekünk már csak jó vicc! A barátaim 10-12 órákat dolgoznak egy nap havi 500-700 euróért, miközben egy kisebb albérlet rezsivel együtt több mint 500 euró" - mondta. Szerinte az emberek 2-3 párhuzamos munkából próbálják fenntartani magukat, miközben tudják, hogy sosem lesz nyugdíjuk.

"A lusta görögökről és a dolgos németekről szóló sztereotípia hülyeség: sokkal többet dolgozunk a németeknél" - mondta. "Ne mutogassanak ránk mímelt könnyekkel" Bár a helyzet súlyosságát felismerték, az [origo]-nak nyilatkozó görögök mégsem értenek egyet azzal, ahogy a görög kormány a válságot kezelni próbálja. "A tüntetők jogosan dühösek, hiszen sosem azok a nagyzsebű pasasok fizetik az adósságot, akik ide juttatták az országot. Abból az adósságból fel kellett volna virágoztatni Görögországot, de mi semmit nem láttunk belőle! A politikusok meg az egyházak vagyonát kellene elkobozni először, akik az elmúlt években házakat építettek, meghíztak, és hatalmas pénzeket nyúltak le a közösből: ha áldozatokat kell hozni, kezdjék ők, és ne mímelt könnyekkel mutogassanak ránk!" - mondta Odisszeasz Szimou. A fiatalembert az is felháborítja, hogy a görög kormány az EU segítségéért cserébe 50 milliárd euró értékben akar privatizálni állami vagyont. "A nemzeti kincseink, a szigetek, ősi romok és más létesítmények nem a kormány tulajdonai, nem adhatják el őket.

A kormány csak gondnok, amelynek vigyáznia kellene az emberek vagyonára" - mondta. "Semmilyen körülmények között nem lenne szabad eladni semmit abból, ami még megmaradt nekünk" - ismételte George Tszampasz is. Az angoltanárként és hotel-menedzserként dolgozó férfi szerint ugyanis azzal Görögország "örökre a külföldi gazdasági nagyhatalmak irányítása alá kerülne". A megoldáshoz szerintük inkább a bürokrácia háza táján kellene sepregetni, és a magánszektor adóztatása helyett a "haszontalan [állami] szervezeteket és a köztisztviselőket" kellene leépíteni. Az [origo]-nak nyilatkozó görögöknek szinte mind volt pár rossz szava a hatalmas bürokráciára és a léhűtő közszolgákra, akik "meg nem érdemelt juttatásaikért tüntetnek", miközben az állam nyugdíjakat csökkent, és adókat emel. "Állítsuk le a kifizetéseket, fagyasszuk be a pénzeket, állítsunk bíróság elé a politikusokat, és rúgjuk ki, majd új, határozott idejű szerződéssel vegyük fel újra a köztisztviselőket - summázta George Tszampasz. "És - tette hozzá Konsztantin - soha többé ne szavazzunk ezekre a köcsögökre megint". Forrás: [origo]