2024. 04. 28vasárnap

Utolsó frissítés2024.04.28 07:21

  Ma Valéria napja van. Holnap Péter napja lesz.

Font Size

Cpanel

Bespájzoltunk három hónap alatt: így ugrott az egekbe adósságunk

Olvasóink értékelése:  / 0
ElégtelenKitűnő 

Jelentősen túlteljesítette a célkitűzést az első negyedévben az Államadósság Kezelő Központ, hiszen még a márciusi dollárkötvény-kibocsátás nélkül is majdnem 600 milliárd forinttal több kötvényt bocsátottunk ki, mint amennyi a lejárat volt. Eközben az idei költségvetési törvényben a hiány 687,4 milliárd forint, ezt majdnem teljesen lefedeztük három hónap alatt. Mfor.hu-háttér.

Az első negyedévben folyamatosan többletkibocsátást tapasztalhatott az, aki nyomon követte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) aukcióit, a márciusi adatok szerint három hónap alatt 594,1 milliárd forinttal több kötvényt adtunk el, mint amennyi az aktuális lejárat volt. Ehhez jött még a márciusban értékesített 706,5 milliárd forintnyi dollárkötvény, nagyrészt ennek volt köszönhető, hogy sosem látott csúcson volt hazánk adóssága a múlt hónap végén.

A dollárkötvényt érdemes külön kezelni

Az idei év első három hónapjában összesen 2597,4 milliárd forintnyi új kötvényt bocsátott ki hazánk 1296,8 milliárdos lejára2011-05-23t mellett - olvasható az ÁKK múlt héten közzétett összesítésében. Az 1300,6 milliárd forintos különbözetből azonban érdemes külön kezelni a márciusi dollárkötvény-kibocsátást, ami 706,5 milliárd forintot tett ki.

Azért tartozik külön lapra a dollárkötvény, mert az az összeg el is megy idén törlesztésekre, hiszen összesen 4 milliárd eurónyi lejáratunk lesz az idén. Ebből 2 milliárd eurót az Európai Bizottságnak kell törlesztenünk a nemzetközi hitelcsomag részeként még az első félévben, júniusban egy tíz-, októberben pedig egy hétéves eurókötvényünk jár le egy-egy milliárd euró értékben.

Az első negyedéves kibocsátáson belül 525,7 milliárd forint volt a kötvény, 1266,6 milliárd a diszkont kincstárjegy (DKJ) és 98,3 milliárd a lakossági állampapír.

Minden területen túlteljesítettük a célokat

Az első három hónap aukcióinak részletesebb vizsgálataikor az is kiderül, hogy minden papír esetében túlteljesült az eredeti terv, jócskán a meghirdetett mennyiség felett sikerült értékesíteni. A legjobban a rövid papírok fogytak: a 3 hónapos DKJ-ből 605 milliárd forintnyi meghirdetett mennyiség mellett 832 milliárd forint értékben bocsátott ki az ÁKK.

A 12 hónapos diszkont kincstárjegyek is kelendőek voltak: az eredetileg tervezett 350 milliárd helyett 481 milliárd értékben kapkodták el őket a befektetők. Hároméves államkötvényekből a 267 milliárd forintnyi kibocsátás 147 milliárddal haladta meg a tervezettet, míg az ötéves papírok 162,5 milliárd forintja 72,5 milliárddal több a tervezett 90 milliárdnál. A hosszú papírok közül a tízéves kötvényekből 85, a 15 évesekből pedig 10 milliárddal teljesítette túl a kibocsátási tervet az ÁKK.


A fentiek összegeként három hónap alatt összesen 672,5 milliárd forinttal teljesítette túl a célt az állam a kibocsátásokkal, azaz jókora tartalékolásnak lehettünk szemtanúi. Ehhez persze érdemes hozzátenni, hogy a 3 hónapos kötvényeket folyamatosan meg kell újítani.



Már majdnem kipipálhatjuk a deficitet

Gyakorlatilag már a kormány is elismerte, hogy a 2011-es költségvetés várhatóan 2 százalék körüli többlettel teljesülhet majd a magánnyugdíjpénztári vagyon államosításának köszönhetően, azonban elméletileg továbbra is a költségvetési törvényben meghatározott 2,94 százalékos deficittel számolnak. 

Ennek alapján pedig 687,4 milliárd forintos hiány adódik, azaz már az első negyedéves 600 milliárdos többletkibocsátással majdnem teljesen sikerült lefedezni a büdzsé idei hiányát. Mindezek alapján akár az is elképzelhető, hogy az év második felében ritkulnak majd a kötvényaukciók, vagy csökkentett mennyiség kerül csak elfogadásra, bár a hivatalos adatok ennek éppen az ellenkezőjét mutatják. A napokban megjelent május-július közötti kibocsátási tervben ugyanis 1059 milliárdos lejárat mellett 1328,2 milliárdos kibocsátást irányzott elő az ÁKK.
Az első negyedéves spájzolásnak több oka is lehet: egyrészt elképzelhető, hogy a kormány biztosra akart menni, és igyekezett kihasználni az év első hónapjaiban tapasztalt kedvező piaci hangulatot, ezért értékesített a terv felett. Másrészt a tavalyi év vége óta mindhárom nagy hitelminősítőnél a befektetésre ajánlott kategória alján van Magyarország, ezért könnyen lehet, hogy még a további leminősítés lehetőségét sem akarták megkockáztatni, így demonstrálni kellett, hogy masszív igény mutatkozik a magyar papírokra a befektetők részéről.

Forrás: www.mfor.hu