2022. 08. 15hétfő

Utolsó frissítés2022.08.15 07:21

  Ma Mária napja van. Holnap Ábrahám napja lesz.

Font Size

Cpanel

Egyeztetés a bankokkal: nem azt küldi az MNB, akit az NGM akar

Olvasóink értékelése:  / 0
ElégtelenKitűnő 

A nemzetgazdasági miniszter háromfős tárgyalódelegációt nevezett meg a Bankszövetséggel tartandó konzultációhoz - Matolcsy György levélben erről tájékoztatta Patai Mihályt a Nemzetgazdasági Minisztérium mai közleménye szerint. Az MNB ugyanakkor az NGM által megnevezett Nagy Márton igazgató helyett Király Júlia alelnököt delegálná a konzultációra - közölte a jegybank.

A bankrendszer öt év alatt több száz milliárd forintos áldozatvállalásra hajlandó a végtörlesztés miatt, ha a kormánynak átadott javaslatról egy csomagban sikerül megállapodni - mondta Gyuris Dániel, a Bankszövetség alelnöke a keddi Bankszektor 2011. konferencián újságíróknak az MTI jelentése szerint. Késő délután a minisztérium azt is közölte: újabb konzultációt tartott a nemzetgazdasági miniszter a Hiteltársulás nevű civil kezdeményezés alapító-vezetőjével. A megbeszélésen a civilek ismertették összegyűjtött javaslataikat. Háromfős delegáció alakul

A háromfős kormányoldali delegációt Pleschinger Gyula pénzügypolitikáért felelős államtitkár vezeti majd, tagoknak a Magyar Nemzeti Bank részéről Nagy Márton igazgatót, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részéről pedig Balogh László alelnököt kérte fel Matolcsy György.

A Nemzetgazdasági Minisztérium egyetért azzal, hogy a problémákat közösen kell megoldani, ezért is támogatja a konzultációk megkezdését - közölte a minisztérium, mely a korábbi kormányzati nyilatkozatok szerint két héten belül foglal állást a Bankszövetség devizahiteleseket érintő átfogó javaslatcsomagjáról.

Az MNB válasza: Nagy helyett Király

A Magyar Nemzeti Bank informálisan értesült arról, milyen személyi összetételű tárgyalódelegációt kíván megnevezni a Bankszövetséggel folytatandó konzultációhoz Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. A jegybankhoz hivatalos írásos megkeresés nem érkezett az ügyben, így az MNB nem is nevezte meg delegáltját. Hivatalos megkeresés esetén a Magyar Nemzeti Bankot Király Júlia alelnök fogja képviselni a megbeszéléseken - jelezte később közzétett sajtóközleményében a Magyar Nemzeti Bank.

Mit vállalnak a bankok?

A bankrendszer öt év alatt több száz milliárd forintos áldozatvállalásra hajlandó a végtörlesztés miatt, ha a kormánynak átadott javaslatról egy csomagban sikerül megállapodni - mondta Gyuris Dániel, a Bankszövetség alelnöke a keddi Bankszektor 2011. konferencián újságíróknak az MTI jelentése szerint.

Az összeget újságírói kérdésre sem kívánta pontosítani Gyuris Dániel. A csomag három elemet tartalmaz: a 90 napon túli törlesztési hátralékban lévő adósok kezelése, a fizetőképes adósok kezelése és a bankadó. A Bankszövetség alelnöke a megállapodás részének tekinti azt is, hogy a végtörlesztésre vonatkozó szabályok a következő két évben stabilak maradjanak, azaz ne változzanak. Gyuris Dániel jelezte, hogy a megállapodás kialakításában részt vesz a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is.

Milyen hatásai lehetnek a csomagnak?

A Magyar Bankszövetség kibővített elnökségi ülése múlt héten úgy határozott, hogy mindaddig, amíg a kormányzat részéről nincs visszajelzés arról, hogy a javaslatokat elfogadja, a Bankszövetség nem ad tájékoztatást a javaslatcsomag részleteiről - állt a szervezet múlt heti közleményében. 

Miről beszélt még Gyuris Dániel?

Az MTI tudósítása szerint előadásában az Otthonvédelmi Akcióterv végtörlesztési fejezetét szakmailag védhetetlennek nevezte a Bankszövetség alelnöke. Hozzátette azt is, hogy a GDP motorjai közül csak az export működik igazán, a fogyasztás és a hitelbővülés nem, ezért is súlyosbítja a helyzetet a végtörlesztés.

"Hiszek abban, hogy a végtörlesztés megoldására létrehozható egy működőképes megállapodás" - jelentette ki Gyuris Dániel. A Bankszövetség alelnöke szerint igen kedvező hatása lehet a pozitív adóslista létrejöttének, amely a Központi Hitelinformációs Rendszerben bekövetkezett novemberi szabályozóváltás eredménye. Ez várhatóan a hitelezés újraindulásában, a kockázati felárak csökkenésében, azaz alacsonyabb kamatokban jelenik meg - tette hozzá.

Az átlátható árazás, a kamatmaximumok jogszabályi megjelenését fontosnak nevezte Gyuris Dániel, de hozzátette azt is, hogy forinthitelek árazásában a bankszektor már eddig is alkalmazta a referencia kamatokhoz kötődő árazást. "Akkor lehet a devizahitel reális és versenyképes alternatívája a hosszabb távra felvett forint hitel, ha a január 1-e után igényelhető kamattámogatással együtt a kamat nem haladja meg a 10 százalékot" - fogalmazott a Bankszövetség alelnöke, aki az OTP Bank vezérigazgató-helyettesi funkcióját is betölti.

A megalakuló Nemzeti Eszközkezelő Társaság által felvásárlandó összesen 5 ezer ingatlan valószínűleg kevés lesz, ennek két, három, de inkább ötszörösére lesz szükség - jelezte Gyuris Dániel.

Újra tárgyaltak a Hiteltársulással

Kedden késő délután a Nemzetgazdasági Minisztérium közölte: újabb konzultációt tartott a nemzetgazdasági miniszter a Hiteltársulás nevű civil kezdeményezés alapító-vezetőjével. A megbeszélésen a civilek ismertették összegyűjtött javaslataikat. Továbbra is közös munkacsoportban keresi a bajba jutott devizahiteleseken segítő megoldásokat a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Hiteltársulás - hangzott el a nemzetgazdasági miniszternél tartott megbeszélésen. A civil kezdeményezés eddig több mint 2000 javaslatot gyűjtött össze, amelyeket átadtak Matolcsy Györgynek. Következő lépésként a közös szakmai stáb megvizsgálja a beérkezett ötleteket.

A minisztériumi közlemény szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumnak és a Hiteltársulás nevű civil kezdeményezésnek továbbra is közösek a céljai: megoldást találni a jövő év végére az egy millió bajba jutott devizahitellel rendelkező háztartás helyzetére.

Forrás: www.portfolio.hu