A legrosszabbkor érkezett az újabb végtörlesztési pofon
/ 0
- Részletek
- Szülőkategória: Szolgáltatás
- Kategória: Bank
- Megjelent: 2011. november 28. hétfő, 15:33
- Írta: andy
- Találatok: 571
Egy szép csendben becsempészett adóügyi törvénymódosítással eldőlt: 7,5 millió forint erejéig adómentes támogatást adhatnak a munkáltatók dolgozóik számára devizahiteleik kedvezményes végtörlesztéséhez.A kormány ezzel nem csupán a bankokkal kötött elvi megállapodást rúgta fel, de komoly veszélybe sodorta a devizahiteles probléma átfogó megoldását célzó megállapodás létrejöttét is. A törvény újabb súlyos tízmilliárdokkal terhelheti meg a pénzügyi szektort épp akkor, amikor már úgy tűnt, a kormány is fogadókészséget mutat a bankok számára is elfogadható, szakmai egyezségre. Utóbbi minden bizonnyal feltétele lenne az IMF-fel kötendő megállapodásnak is, ami ezzel szintén veszélybe került. A javaslat a költségvetésre is negatív hatással jár, megkérdőjelezi a kormány külső és belső hitelességét, valamint felveti annak gyanúját, hogy az IMF-fel való megállapodás terve csak kommunikációs trükk, és nem a valós helyzettel való őszinte szembenézés.
A kormány bankoknak tett és november 3-án bejelentett ígéretének durva megsértését jelenti az Országgyűlés hétfői döntése, melyre egy mai sajtótájékoztatón Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője külön fel is hívta a közvélemény figyelmét. A jogszabály értelmében ugyanis a munkaadók 7,5 millió forintig adómentes támogatást adhatnak dolgozóiknak a rögzített árfolyamú végtörlesztésre, amiről a Bankszövetség és a kormány közötti november eleji megállapodás idején legjobb tudomásunk szerint még egyáltalán nem volt szó. Sőt, amint arról november 3-ai cikkünkben beszámoltunk, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ígéretet tett arra, hogy a Bankszövetség két héten belül elkészülő csomagja mellett a kormány részéről nem lesz új kezdeményezés a devizahitelesek megmentésére vonatkozóan.
Csak látszólag szól mindez egy ártatlan adójogi szabályváltozásról. Egyúttal azt jelenti ugyanis, hogy az eddig több tízezer (október végi adat szerint harmincezer) devizahiteles által igénybe vett végtörlesztéssel többször annyian élhetnek, mint ahányan e nélkül tették volna. Komoly ösztönzést kapnak ugyanis a munkáltatók arra, hogy a szóban forgó összeg erejéig adómentes, egyösszegű támogatással megspórolják a következő évek adóköteles bérköltségének közel felét.
Ezáltal előrejelezhetetlen mértékben megnőhet a végtörlesztést igénybe vevők rétege, holott a nemzetgazdasági érdekek épp ennek ellenkezőjét diktálnák. A PSZÁF korábban közzétett statisztikái szerint közel 30 ezer fő végtörlesztése 44 milliárd forintos veszteséget okozott a bankszektornak október végéig, így ha végül ennek tízszerese, 300 ezer fő végtörlesztene (február végéig tehetik meg), annak a bankszektor tőkéjére gyakorolt negatív hatása meghaladhatná a 400 milliárd forintot is. 400 milliárd forintnyi tőkehiány pedig (anyabanki tőkepótlás vagy állami beavatkozás hiányában) 3500-4000 milliárd forintnyi hitellehetőségtől fosztja meg a magyar gazdaságot.
A Portfolio.hu két elemű felmérése szerint ráadásul a végtörlesztési igényt benyújtók száma a bankok előzetes kalkulációival szemben a végtörlesztés második négy hetében sem csökkent. Október 24-e és november 22-e között az Erste és a CIB Bankhoz egyaránt több végtörlesztési igényt nyújtottak be az ügyfelek, mint az első egy hónap során (igaz, az érdeklődés már kisebb volt). A végtörlesztők száma tehát nem hogy csökkenne, az idő elmúlásával úgy tűnik, egyelőre csak nő.
A parlament legújabb döntésének - csakúgy, mint a teljes végtörlesztésnek - sokkal több vesztese lehet, mint nyertese. A jogszabály alapjaiban írja felül a kormány bankok felé mutatott közeledési szándékát, ami alapján pedig joggal remélhettük, hogy a devizahitelesek problémáira szakmai alapon nyugvó, ezúttal tényleg átfogó megoldás születik.
Forrás: www.portfolio.hu
