Nemzeti Kávézó - Vallottak a magyar bankok: pusztított a végtörlesztés

Vallottak a magyar bankok: pusztított a végtörlesztés

Olvasóink értékelése:

/ 0

Részletek: Szülőkategória: Szolgáltatás; Kategória: Bank; Megjelent: 2011. november 28. hétfő, 14:46; Írta: andy; Találatok: 570

Csaknem három éve nem látott veszteséget könyvelt el az idei harmadik negyedévben a magyar bankszektor. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének ma közzétett adatai szerint 84 milliárd forintos adózott veszteség keletkezett három hónap alatt a részvénytársasági hitelintézeteknél, melyből közel 100 milliárd forintot a végtörlesztés okozott. Az eredmény eloszlása továbbra is szélsőséges, 35 bankból 18 volt nyereséges. A bankok 90 napon túli késedelemben lévő hiteleinek aránya 10,1%-ról 10,4%-ra nőtt, a lakossági ügyfelek tízből már csak hat hitelt törlesztenek szerződésszerűen.

Szerdán tette közzé a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az egyes hitelintézeti szektorok első kilenc havi eredményeire vonatkozó, magyar számviteli szabályok szerint készült statisztikáit. A cikkünkben tárgyalt részvénytársasági hitelintézetek a harmadik negyedévben minden idők egyik legnagyobb veszteségét érték el: adózás előtti eredményük -74,5 milliárd forint, adózás utáni eredményük pedig -84,2 milliárd forint lett az első félév 141 milliárdos nettó profitja után. Legutóbb a válság első sokkhullámában, 2008 utolsó negyedévében volt ennél nagyobb a bankok teljes vesztesége, a mostani negatív eredményt elsősorban az előre elkönyvelt végtörlesztés okozza. A negatív eredmény (és az átértékelődések) eredményeként a szektor tőkemegfelelési mutatója az egy évvel korábbi 13,2%-ról 12,7%-ra csökkent.

Az egyes piaci szereplők magyar számviteli szabályok szerinti harmadik negyedéves adatai nem nyilvánosak, Binder István, a PSZÁF szóvivője azonban elmondta, a harmadik negyedévben 35 bankból 18 volt nyereséges, az első három negyedévben pedig 22. Mivel magyar számviteli szabályok szerinti eredményeiket a bankok nem teszik közzé, saját és anyacégeik IFRS szerinti harmadik negyedéves gyorsjelentését (illetve befektetői prezentációját) hívtuk segítségül. Eszerint az OTP, a CIB és az UniCredit nyereséges volt a harmadik negyedévben, csakúgy, mint a viszonylag kevés deviza alapú jelzáloghitel-állománnyal rendelkező és részben kevesebb bankadót fizető kis- és középbankok közel fele. A Budapest Bank adatai nem ismertek, a Raiffeisen pedig (anyabankján "keresztül") csütörtökön teszi közzé jelentését.

Az eredmény összetevői között a bankok kamatbevételei 4,6%-kal, kamatráfordításai 9,9%-kal nőttek egy év alatt. Előbbiben a forint gyengülése (a teljesítő hitelállomány átértékelődése), utóbbiban pedig az országkockázatok emelkedése is döntő szerepet játszhatott. A nettó kamateredmény összességében 2,4%-kal 207,4 milliárd forintra csökkent. A nem kamateredményben az üzleti aktivitás csökkenésére utal a jutalékeredmény 9,8%-os csökkenése, a harmadik negyedéves osztalékbevételek pedig nem számottevőek. A pénzügyi és befektetési szolgáltatások eredménye ugyanakkor az egy évvel korábbi négyszeresére, 88,4 milliárd forintra ugrott. A bankszektor tovább csökkentette működési költségeit: ezek szintje 5,5%-kal 137,9 milliárd forintra esett.

Jó eséllyel kijelenthető, hogy minden korábbinál magasabb volt a magyar bankok hitelezési vesztesége, ugyanis a végtörlesztés miatti, közel 100 milliárd forintnyi, harmadik negyedévre elszámolt veszteség nagy részét nem is az értékvesztés és kockázati céltartalék változása soron, hanem az egyéb eredmények között számolták el a bankok a PSZÁF gyorselemzése szerint. A számok azt mutatják, hogy a magyar számviteli szabályok szerint elszámolt végtörlesztési veszteség kisebb lehet, mint amit a bankok és anyabankjaik IFRS szerinti gyorsjelentése (lásd fent) mutat, igaz a Raiffeisen esetében például még kérdéses, melyik negyedévre jut a végtörlesztés miatti veszteség nagy része. Nem egyformán számolják el a szereplők a végtörlesztés miatti tényleges és várható veszteségeket: az OTP például csak a szeptember 30-án ismert végtörlesztési igényeket vette figyelembe, mások (pl. Erste, K&H) 20%-os becsült végtörlesztési arányra jutó veszteségüket már a harmadik negyedévben elkönyvelték.

Az alábbi ábra is bizonyítja: a bankok eredményének romlását az előző negyedévekhez képest elsősorban az egyéb eredmény romlása és a céltartalék-képzés emelkedése okozta. Mindkettőben jelentős összeget képviselhet a végtörlesztés, ugyanakkor a harmadik negyedévre esett a frank minden korábbinál nagyobb erősödése is a forinttal szemben, ami további tízmilliárdokkal ronthatta a bankok eredményét. Beigazolódtak azok a korábbi vélemények, miszerint a júliustól szeptemberig tartó időszakban a korábbinál egyébként is magasabb céltartalékot kell elszámolniuk a bankoknak, ugyanakkor az (euróhoz képest is) gyenge forint hatásai várhatóan később, a következő fél évben érződnek majd csak igazán, az árfolyamhatás a nem teljesítő hitelek arányának növekedésében egyelőre kevésbé látszik.

Ami a nem teljesítő hitelek állományi arányát illeti, a PSZÁF adatai szerint 10,4% volt szeptember végén a részvénytársasági hitelintézeteknél, ami a teljes, 19 147 milliárd forintos hitelállományon belül 1984 milliárd forintnyi 90 napon túli késedelembe esett hitelt jelent. Ez a szám soha nem volt még ilyen magas, ami döntően két okkal magyarázható: 1. a teljesítő hitelekkel együtt a nem teljesítők állománya is automatikusan nő a forint gyengülése hatására, 2. a nem teljesítő hitelek aránya is nő az ügyfelek fizetőképességének (és talán hajlandóságának) romlása miatt. Az alábbi táblázatban a 90 napon túli késedelembe esett hitelek között (a PSZÁF új statisztikájának megfelelően) az átstrukturált, de ismét jelentős késedelembe esett hiteleket is szerepeltetjük. Ez utóbbiak aránya az összes átstrukturált hiteleken belül egyébként egy negyedév alatt 25,3%-ról 22,2%-ra csökkent.

Más módszertanban ábrázolja az alábbi két ábra a lakossági hitelállomány minőségét. Külön szerepelnek az átstrukturált hitelek, melyek aránya a lakossági hiteleken belül az egy évvel korábbi 4,5%-ról jelentősen, 10,9%-ra nőtt. A bankok átütemezési tevékenysége tehát az elmúlt egy évben rendkívül intenzív volt. Ami a nem teljesítő (és egyúttal nem átütemezett) lakossági hitelek arányát illeti, ez szeptember végén 9,1% volt, ami csak 0,1 százalékpontos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Ennek elsősorban nem a bankok portfóliótisztítási tevékenysége, hanem az említett (tömeges) átütemezés az oka. Ez utóbbi - amint arra a Magyar Nemzeti Bank elemzői többször rámutattak - egyúttal csökkentette a bankok céltartalékképzési kényszerét is az utóbbi időszakban. Az eredeti szerződésnek megfelelően teljesítő lakossági hitelek aránya a késedelembe esések és az átütemezések miatt mára az egy évvel korábbi 68,7%-ról 62,9%-ra csökkent.

A magyar bankok hitelezési aktivitása mind a lakossági, mind a vállalati üzletágban továbbra is alacsony, ahogy erre a Portfolio.hu korábbi cikkeiben már többször is rámutatott. A hitelállomány alábbi ábrán is látható növekedését a forintgyengülés miatti átértékelődés okozza, ettől megszűrve továbbra is csökken az állomány, ami a kamatmarzs szűkülésével egyidejűleg korlátozza a bankszektor jövőbeni eredménytermelő képességét is.