Kritikus helyzetben a hazai dinnyetermelők - A gazdák fele is kiszállhat, ha tovább csökken az ár
/ 0
Kritikus lesz a következő két hét a hazai dinnyetermelők számára, mert a termés a nagy meleg hatására gyorsabb ütemben érik, mint amekkora mennyiségre a piac igényt tart – nyilatkozta az agromonitor.hu-nak Simonka Görgy, a Magyar Dinnyeszövetség elnöke.
Ha a 25-30 forintos kilónkénti jelenlegi felvásárlási árak 4-5 forinttal csökkennének, jövőre a gazdálkodók akár 40-50 százaléka is abbahagyhatja a termelést a jelentős veszteségek miatt. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) minőségi osztályba sorolás bevezetésével igyekszik kiszűrni a hazai piacról a silány külföld termékeket, az árletörő forgalmazók kiiktatására pedig kereskedelmi regisztrációt vezet be. Ma döntés születhet arról is, hogy a következő napokban mire fordítják a magyar dinnye népszerűsítésére elkülönített marketingforrásokat. A hazai termelők pozícióját javítja, hogy a multinacionális élelmiszerláncok beszüntették a külföldi dinnye importját és a magyar termékeket 80-100 forintos akciós kilónkénti árakon kínálják. Ugyanakkor a termés 30-40 százaléka továbbra is feketecsatornákon keresztül cserél gazdák a gazdálkodók szervezetlensége miatt. Simonka György szerint a nagybani piacon a 80 százalékot is elérheti a papír nélküli kereskedelem aránya és a dinnye egy része Romániából érkező nepperekhez jut el.
Bár a hazai dinnyeszezon június végétől szeptemberig tart, a termés jelentős része a következő két hétben dömpingszerűen érhet be a nagy meleg miatt. Ezért a gazdálkodók – főként a legnagyobb termőhelynek számító Békés megyei Medgyesegyháza környékén termelők – kritikus helyzetbe kerülhetnek, ha a betakarítás ütemével a piaci igények nem tartanak lépést. A VM a napokban már döntött arról, hogy 15 millió forintos marketingprogrammal ösztönzi a hazai dinnyefogyasztást az irányítása alá tartozó Agrármarketing Centrum (AMC) közreműködésével. A tárca – közölte Simonka György - ma tart egyeztetést arról, hogy a forrásokat a következő napokban milyen konkrét célokra – a magyar dinnye pozitív élettani hatásait bemutató akciókra, kóstoltatásokra, szórólapokra, reklámokra - lehet felhasználni. Ha a fogyasztás megduplázódna, legalább a jelenlegi felvásárlási árakat tartani lehetne, a piac pedig a betakarítási dömping elmúltával, két héten belül normalizálódhatna – mondta a szövetség elnöke.
A magyar termelői árakat elsősorban az olasz és a görög dinnye európai értékesítési árai határozzák meg, amelyek ma kilónként 18-21 euró cent között mozognak. Ezek 25-30 forintos hazai kilónkénti dinnyefelvásárlási áraknak felelnek meg és az ágazatban érdekelt 15 ezer gazdálkodó 80 százalékának „nullszalldós” eredményt, 20 százalékának pedig veszteséget hoznak. Ezért Simonka György szerint további 1-2 euró centes (4-5 forintos) árcsökkenés már ahhoz vezethet, hogy jövőre a gazdálkodók akár 40-50 százaléka is felhagyhat a dinnyetermeléssel a veszteségek miatt. A termelők az idén 4,8-5 ezer hektárról várhatóan 180 ezer tonna dinnyét takaríthatnak be, változó termésátlagok mellett. A Békés megyei intenzív területeken 55-60 tonnás, míg például a kevésbé öntözött és fóliázott hevesi földeken 40, a szabolcsiakon 20 tonnás hozamok valószínűsíthetők. A termelői ráfordítások pedig a művelési technológiák függvényében Békésben hektáronként 1,3-1,5 millió, más körzetekben 0,5-0,7 millió forint között mozognak.
A gazdálkodók piaci pozícióit javította, hogy a multinacionális hazai élelmiszerláncok a napokban beszüntették a külföldi dinnyék behozatalát, a magyar termény reklámozására pedig kilónként 80-100 forintos akciókat hirdettek. Az európai uborkabotrány hatására ugyanakkor a fogyasztói bizalom a magyar dinnye iránt is csökkent, májusban ráadásul több üzlethálózat is magyarként árult rossz minőségű importtermékeket. Ezért a VM a marketingakciók mellett szabályozási módosításokkal meghatározza a minőségi osztályba sorolás feltételeit, az árletörő, silány minőségű dinnyéket forgalmazó vállalkozásokat pedig kereskedelmi regisztráció bevezetésével igyekszik kiszűrni a piacról.
A becslések szerint egyébként a hazai dinnyetermés 30-40 százaléka továbbra is feketecsatornákon keresztül jut el a fogyasztókhoz. Az illegális értékesítés elsősorban az eddigi szabályozatlanságra és termelői szervezetlenségre vezethető vissza. A kisebb gazdálkodók jelentős részének – ellentétben például a nyugat-európában működő termelői-értékesítői szervezetekben (tész-ek) integrált gazdákkal – nincsenek szerződéseik és biztos eladási lehetőségeik, ezért többnyire a nagybani piacon adják el termésüket. Ott pedig – állapított meg Simonka György – a dinnyeforgalom 80 százaléka papírok nélkül cserél gazdát, majd részben Romániából érkező nepperekhez jut. Bár a gazdálkodók így gyors bevételekhez juthatnak, a piaci változásokkal szemben kiszolgáltatottak maradnak. Ilyen viszonyok között nem lehet ágazati stratégiát sem építeni, ezért szükség volt a VM-ben elhatározott, piaci tisztuláshoz vezető szabályozási módosításokra – hangsúlyozta a szövetség elnöke.
Forrás: www.agromonitor.hu
