Mégis 90 napig jár majd csak a munkanélküli segély
/ 0
Módosításokkal frissítette a kormány a még májusban elfogadott Magyar Munka Tervet. A változtatásokból kiderül: a közfoglalkoztatási törvény tervezetében szereplő 180 nap helyett mégis a Széll Kálmán-tervben szabott 90 napos időszakra járna a jövőben a munkanélkülieket illető álláskeresési járadék.
Részben hazai költségvetési források, részben uniós források felhasználásával kíván a kormány munkahelyeket teremteni és ösztönözni a rugalmas foglalkoztatási formákat - derül ki a májusi elfogadása óta átdolgozott Magyar Munka Terv (MMT) csütörtökön nyilvánosságra hozott új koncepciójából. A tervezet szerint az Új Széchenyi Terv forrásait is a foglalkoztatást ösztönző módon kell felhasználni és munkára ösztönző módon tervezi átalakítani a koncepció a szociális ellátások és a a közfoglalkoztatás rendszerét is.
A korábbi, egymásnak ellentmondó kormánypárti álláspontok után a tervből az is egyértelművé válik, hogy a munkanélkülieknek a jelenlegi 270 nap helyett átlagosan 90 napig jár majd az álláskeresési járadék. (Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Széll Kálmán terv márciusi ismertetésekor 90 napról beszélt, Pintér Sándor belügyminiszter múlt héten benyújtott javaslatában azonban 180 nap szerepelt, egy szerdán benyújtott fideszes módosító indítvány viszont ismét 90 napra javasolta csökkenteni az időszakot.)
Egy járadéknap megszerzéséhez a terv szerint tíz munkanap lesz szükséges és az eddigi 4 éves referencia időszak helyett 5 éves időszakot kell figyelembe venni a járadékra való jogosultság vizsgálatakor.
A jogosultsági idő 90 napra csökkentése az álláskeresési járadéknál és az álláskeresési segély megszüntetése a terv szerint teljesíti a Széll Kálmán Tervben az álláskeresési támogatásokkal összefüggésben kalkulált 67 milliárd forintos megtakarítást.
A kormány által még májusban elfogadott Magyar Munka Terv célja a foglalkoztatás és képzési Széll Kálmán Tervben, valamint a Konvergencia Programban vázolt strukturális átalakításainak végrehajtása és az ebből eredő költségvetési megtakarítások elérése.
Az MMT-ben foglalt intézkedések célja a munkaerőpiac rugalmasságának növelése, a munkaerő versenyképességének javítása az ezt támogató képzési rendszer kialakításával, a munkahelyteremtés és a legális foglalkoztatás ösztönzése, a támogatott foglalkoztatás biztosítása azok számára, akik támogatás nélkül nem tudnak elhelyezkedni.
A dokumentumban a nemzetgazdasági minisztérium (NGM) hangsúlyozza: ahhoz, hogy - a kormányprogramnak megfelelően - 10 év alatt egymillió új adózó munkahely jöjjön létre Magyarországon, számos olyan strukturális intézkedésre van szükség, amelyektől rövidtávon nem várhatók látványos eredmények, de középtávon megalapozhatják a foglalkoztatás tartós és jelentős bővülését.
A terv szerint a strukturális intézkedéseknek köszönhetően 2014-ig 300.000, 2015-ig 400.000 új munkahely jön létre. Az új munkahelyek létrejöttéhez a tárca szerint a működési és adminisztrációs feltételek könnyítésére, a szabályozási környezet és az adó- és járulékrendszer átalakítására, valamint az Új Széchenyi Terv támogatásaira is szükség van.
A kormány elképzelései szerint a foglalkoztatási célú támogatásoknak egy három pillérre épülő rendszere jön létre. Az első és legfontosabb pillér a dokumentum szerint a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés ösztönzése többek között célzott bér- és járuléktámogatásokkal, kiemelt figyelmet fordítva a mikro-, kis és középvállalatokra.
A második pillért a szociális gazdaság jelenti, ami a helyi lehetőségekre építve szervezi meg a munkanélküliek foglalkoztatását részben állami támogatásból, részben pedig saját bevételekből. Ez egy átmeneti foglalkoztatási forma, amelynek célja hosszabb távon, hogy átvezessen a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásba.
A harmadik pillér a közfoglalkoztatás, amely szorosan összefügg a szociális segélyezés rendszerének munkára ösztönző átalakításával, és amelynek keretében az állam maga szervezi meg azoknak az átmeneti foglalkoztatását, akiknek az első két pillér jelenleg nem kínál reálisan munkalehetőséget.
A munkaterv szerint a munkajogi szabályozást rugalmasabbá kell tenni, ezt a célt egy új Munka törvénykönyvének elfogadásával, valamint a munkáltatók foglalkoztatással kapcsolatos adminisztrációs terheinek csökkentésével tervezi elérni a kormány. Az új Mt. tervezete június 30-ra készül el, és 2012. január elsején lép életbe.
Az MMT-ben szerepel az új Munka törvénykönyvének (Mt.) fejezeti struktúrája, amelyből kiderül, hogy a kormány szerint "kudarcot vallott" az üzemi tanácsok, illetve a szakszervezetek funkciójának, jogosítványainak hazai megoldása. A kormány szerint ezért az a célszerű, hogy a munkavállalók foglalkoztatását is érintő munkáltatói döntésekbe való beleszólás joga az üzemi tanácsok kompetenciája legyen.
"A szakszervezetek ezzel szemben tagjaik érdekképviseletét lássák el, s e funkcióval összeférhetetlenek a munkáltató működését érintő döntésekben való közreműködés" - olvasható a tervezetben.
Az új terv csökkenti a munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó adminisztratív kötelezettségeket, és nem szerepelnek majd benne a munkavégzésnek azok a szabályai, amelyek "alapvetően a felek megállapodásai közé tartoznak", valamint egyszerűsítenék a bérpótlékok rendszerét is. Az új Mt.-nek kiemelt része lenne az atipikus foglalkoztatási formák elterjedésének elősegítését szolgáló szabályozás is.
Átalakítják az érdekegyeztetési rendszert, és az abban részt vevők körét is: "az érdekegyeztetés új keretei között a Kormány nem vállal meghatározó szerepet, az egyeztetések fő szereplői a munkáltatói és munkavállalói szervezetek, amelyeknek kölcsönösen elfogadható megoldásokra kell törekedniük" - olvasható a Magyar Munka Tervben.
A Munkaerőpiaci Alapot (MPA) "megtisztítanak" minden olyan szociális jellegű kiadástól, amely nem a foglalkoztatáspolitikai célok megvalósítását szolgálja, és a versenyképesség javításához hozzájáruló, a gazdaságpolitika szerves részét képező foglalkoztatáspolitikai eszközök finanszírozására az MPA átalakításával létrejön a Nemzeti Foglalkoztatási Alap.
A kormány tervei között szerepel a szak- és felnőttképzési rendszer megújítása, a foglalkoztatást ösztönző adó- és járulékrendszer átalakítása, a foglalkoztatás kifehérítését szolgáló intézkedések megtétele, a foglalkoztatás-statisztikai rendszer felülvizsgálata, valamint a közmunka keretében megvalósuló országos közmunka programokra vonatkozó konkrét tervek véglegesítése.
Forrás: [origo]
