Hazudtak a bankok: nem fognak segíteni
/ 0
- Részletek
- Szülőkategória: Szolgáltatás
- Kategória: Bank
- Megjelent: 2011. július 06. szerda, 12:04
- Írta: andy
- Találatok: 579
Hiú reménynek bizonyulhat az európai döntéshozók elképzelése, hogy a második görög csomagból 30 milliárd eurót a magánhitelezők vállalnak, miután a bankok tavaly óta lényegesen csökkentették görög kötvényeik mennyiségét.Nem tartották be ígéretüket az európai nagybankok és biztosítók: ahelyett, hogy megtartották volna görög kötvényeiket, az elmúlt évben jelentősen csökkentették ezek állományát könyveikben - derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összefoglalójából.
A következő három évben 64 milliárd euró értékű görög adósság törlesztése válik esedékessé, és az eurózóna kormányai abban bíztak, hogy ebből 30 milliárdot továbbgörgetnek a magánhitelezők, azaz régi kölcsöneiket újakra cserélik.A helyzet azonban az, hogy például a német bankok és biztosítók, amelyek korábban azt ígérték - nem kötelező jelleggel -, hogy fenntartják nyolcmilliárdos görög követelésállományukat, időközben ennek jelentős részén túladtak. Az Allianz SE, Európa legnagyobb biztosítója például tavaly 3,3 milliárd euró értékű görög kötvényt birtokolt, míg idén már csak 1,3 milliárdnyit. A német kormány és a bankok között körvonalazódó megállapodás alapján ebből 300 milliót görgetne tovább. A társaság vezetése azzal magyarázza döntéseit, hogy csupán azt ígérték meg: nem adják el a görög kötvényeket, amíg ez a viselkedés nem ütközik a gazdasági racionalitásba.A német bankok egyébként összesen 10 milliárd euró értékű görög állampapírt birtokolnak, ám ennek 55 százaléka 2020 után jár le. A pénzintézetek kétmilliárd eurónyi papír továbbgörgetésére vállaltak ígéretet, további 1,2 milliárdot, amely a válság nyomán létrejött, és a kétes követeléseket összegyűjtő úgynevezett rossz bankokban van, a kormány görgetne tovább.
Azt nem hozták nyilvánosságra, hogy a francia bankok - amelyek 15 milliárd eurónyi görög államadósságot birtokolnak - mekkora összeg továbbgörgetését vállalták. Az azonban biztos, hogy a hedge fundok és más pénzügyi alapok, amelyek az elmúlt időszakban a bankoktól megvásárolták a görög papírokat, kevésbé lesznek hajlandóak bekapcsolódni bármiféle akcióba az eurózóna védelmében, nem fognak a kezüket megkötő megállapodásokba menni a kormányokkal.
Újabb színjáték Párizsban?A legnagyobb nemzetközi pénzintézetek vezetői tegnap Párizsban látványos kongresszusra gyűltek össze, hogy megbeszéljék, hogyan vehetne részt a magánszektor az eurózóna adósságválságának kezelésében. Egy az ügyhöz közel álló vezető európai politikus azonban azt mondta a WSJ-nek, hogy a tanácskozás várhatóan nem hoz majd eredményt, azaz a bankok és a biztosítók nem vállalnak majd számottevő részt a bajban lévő országok finanszírozásából. Ez arra utal, hogy az egész meeting csupán elsősorban a német közvéleménynek szánt színjáték.
Ami a kisebb szereplőket, azaz a saját országuk államkötvényei alatt nyögő görög bankokat illeti, ezek részvétele eleve csupán látszat lehet. Ha ugyanis követeléseik továbbgörgetése miatt le kell írniuk államukkal szembeni követeléseik egy részét, akkor új tőkére lesz szükségük, ami értelemszerűen csak az EU stabilitási alapjaitól és az IMF-től jöhet. Így ezek a pénzintézetek nem tudnak semmilyen terhet levenni az eurózóna adófizetőiről.
Mindezek mellett az is megkérdőjelezi magánhitelezők bevonásának lehetőségét, hogy mindhárom hitelminősítő jelezte: az erre vonatkozó európai megoldást - az úgynevezett francia módszert, amelyben a bankok vékony kamatozású öt- és harmincéves papírokra cserélnék 2014-ig lejáró kötvényeik egy részét - részleges fizetésképtelenségnek értelmezné. A Bloomberg tudósítása szerint az egyetlen remény ezzel kapcsolatban, ha az S&P és a Fitch csak egy rövid időszakra minősíti csődben levőnek a Athént, s így az ECB rövid időn belül ismét elfogadhatja a görög kötvényeket hitelfedezetül a hozzáforduló bankoktól, biztosítva ezzel a pénzellátás folyamatosságát, elkerülve a hitelpiac és ezzel a gazdaság lefagyását.
A minta Uruguay esete lehet. Az argentin államcsőd miatt 2003-ban a dél-amerikai országnak fizetési nehézségei támadtak, ezért meggyőzte hitelezőit, hogy 4,9 milliárd dollárnyi adósságát görgessék tovább. Erre az S&P és a Fitch is a csődöt jelző szintre rontotta le azok besorolását, ám két hét múlva visszajavították osztályzatukat a bóvli kategóriába.
Forrás: www.napi.hu
