A nyugdíjpénztári vagyon soha sem volt az államé

A Stabilitás Pénztárszövetség konferenciáján elhangzott: a nyugdíjvagyon soha sem volt az államé, azt nem vissza- hanem elutalták a pénztárak. A kasszák bíznak benne, hogy a kormány végre vevő lesz szakmai javaslataikra - és nem sodródnak így a fenntarthatóság szélére.

"Bár sokan nem szerették volna, de itt vagyunk. A tőkefedezeti rendszer államosításaként fog bevonulni a törtelembe mindaz, amit 13 hónappal ezelőtt Orbán Viktor bejelentett" - mondta a tizenegyedik Pénztárkonferencia megnyitóján a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke, Bába Julianna. Az elnök asszony elmondta, hogy a nyugdíjreform első felvonása után az elnökségben komoly vitát generált, hogy megrendezzék-e idén a már hagyománynak számító szakmai összejövetelt.

A munkanélküliség árnyékában

"Kitartunk a tagjaink mellett, hiszen 100 ezer ügyfél nem lépett vissza az állami rendszerbe. Az elmúlt időszak hősei azok a magánnyugdíjpénztári dolgozók, akik a munkanélküliség árnyékában dolgoztak azon, hogy az egykori tagok rendben megkapják a reálhozamukat, több mint 3 millió tag részéről alig 3000 ezer panasz érkezett" - engedett betekintést az elmúlt időszak nehézségeibe Bába.

A "nehézségek sora" ezzel nem ért véget a szektor számára, hiszen 2011 január elseje óta a törvény költségkorlátot szab a pénztárak működésének. "A következő cél, hogy a 0,9%-os költségmaximum és a 0,2%-os vagyonkezelési maximumot megváltoztassák, hiszen ilyen költségszinten lehetetlen minőségi vagyonkezelést folytatni" - mondta Bába. Hosszabb távon is akad még változtatnivaló a Stabilitás szerint. "Szektorsemleges szabályozásra van szükség a nyugdíjcélú megtakarítások piacán" - húzta alá a szakma által már régóta felemlegetett tételt a Stabilitás első embere.

Nemcsak a PSZÁF vizsgálta a pénztárakat, hanem a kormány is

A konferencián felszólalt Borza Gábor is a Stabilitás részéről. A szakértő is megjegyezte, az egy főre jutó vagyon ugyan megnőtt az államosítás után, de a költségmaximumok így is megnehezítik a minőségi munkát.

Borza igyekezett aláhúzni, hogy helytelen azt mondani, hogy a magánnyugdíjpénztárak visszautalták a pénzt az államnak, ez ugyanis nem igaz. "Átutaltuk az összeget, hiszen ezek a pénzek soha sem voltak az állam tulajdonában" - mondta Borza.

Borza szerint jelentős reálhozamot halmozott fel a szektor. "Azok nem tudtak reálhozamot kapni, akiknek kevés volt a befizetése, nem régóta voltak tagok, vagy kettő esetleg több alkalommal váltottak pénztárat. Ott nem volt reálhozam tehát, ahol a hosszú táv, vagyis a nyugdíjpénztárak alapvető tulajdonsága nem volt meg" - mondta Borza.

Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) és a PSZÁF folyamatosan vizsgálta a pénztárak munkáját, miközben a jogszabályi környezet nem volt stabil és a bevételek elapadtak - ez jellemezte az elmúlt 13 hónapot.

Önkéntes pénztárak

Stabilizálódott a helyzet, bár a taglétszám kissé csökkent, a befizetett díj mértéke nőtt. Az elmúlt egy-két évben a választható portfólióval nem rendelkező pénztárak teljesítettek jól. Borza szerint a cél az, hogy az önkéntes pénztárak ismertségét növelni kell.

A Stabilitás részt kíván venni az önkéntes pénztárak szabályozási hátterének felülvizsgálatában, mert azok jelenleg a versenyhátrányt szenvednek, holott működési költségüket tekintve nagyon is versenyképesek.

A pénztárak képviselői a biztosítók konferenciáján elhangzott miniszterelnöki beszéd után bíznak benne, hogy a kormány ezután hajlandóságot mutat majd rá, hogy megismerje a szakma javaslatait. A Stabilitás eddig is nyitott volt az együttműködésre, javaslataival pedig szinte bombázta a kormányzatot, főleg a reálhozamok kifizetési körüli, szabályozási káoszban.

Egészségpénztárak

Az egészségpénztárak vagyona 54 milliárd, egyre többen fedezik fel hosszú távú előnyeit. Kívánatos volna, egy szorosabb együttműködés kiépítése az állammal. Kiegészítő szolgáltatóként kellene ezeknek működnie az állami rendszer mellett - mondta Borza Gábor.

Forrás: privatbankar.hu