2022. 08. 15hétfő

Utolsó frissítés2022.08.15 07:21

  Ma Mária napja van. Holnap Ábrahám napja lesz.

Font Size

Cpanel

Nap mint nap eszed, pedig szörnyen öregít!

Olvasóink értékelése:  / 0
ElégtelenKitűnő 

Az emberek táplálkozásában mindig nagy szerepe volt az édes íznek. Kezdetben növényekből nyertek édesítőanyagokat és a mézet használták édesítésre, majd beindult a cukorgyártás, és elterjedt a cukor használata. A finomított répacukornak azonban számtalan kedvezőtlen hatása van, nemcsak az egészségünkre, hanem a szépségünkre is. Sok szakember egyenesen a szép bőr legnagyobb ellenségének tartja a fehér cukrot, amelynek hatására összetöredeznek a bőr rugalmasságát adó kollagénrostok, és emiatt a bőr elveszíti fiatalos, feszes külsejét.

Az egészségtudatosság fokozódásával az étkezési cukor mellett a 20. században különféle cukorhelyettesítők jelentek meg, ezeknek közel azonos az energiaértéke, de lassabban szívódnak fel, alacsonyabb a vércukorszint-emelő hatásuk. Az egyik ilyen természetes édesítő a fruktóz, melyet gyümölcsökből állítanak elő, ezért gyümölcscukornak is nevezik. A másik cukorhelyettesítő-anyagot, a szorbitot erjesztéssel állítják elő gabonából.

A népszerű sztívia

A természetes eredetű édesítők közül újabban előtérbe került a Közép- és Dél-Amerikában őshonos növény, a Stevia Rebaudiana leveléből készített steviakivonat. A növény magyar neve jázminpakóca, de sztíviának, szteviának vagy steviának is nevezik. Több százszor édesebb a kristálycukornál, így nagyon kis mennyiségre van belőle szükség az édes íz eléréséhez, emellett lassú a felszívódása, és  igen kedvezően alacsony a glikémiás indexe. Hátránya a keserű utóíz, de ez csak nem megfelelő adagoláskor jelentkezhet. Kalória- és szénhidrátmentes.

A sztívia por, tabletta, oldat, kivonat és őrlemény formájában kiválóan alkalmas édesítésre, a szárított sztívialevelet pedig elsősorban teakészítésre használják. Számos ásványi anyagot és vitamint tartalmaz, különösen a cukorbetegek diétájában használható jól.

– A sztívia Európában és Észak-Amerikában a 70–80-as években jelent meg először elsősorban a gyógynövényeket, bio- és speciális élelmiszereket forgalmazó boltok polcain – mondja Szűcs Zsuzsanna dietetikus, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnökségi tagja. – Az FDA (Food and Drug Administration) engedélye alapján 1994-től az Amerikai Egyesült Államokban csak étrend-kiegészítőként volt forgalmazható, élelmiszer-adalékanyagként (édesítőszerként) nem, Európában pedig sehogy. Nemcsak az édesítőszerek, hanem az összes élelmiszer-adalékanyag engedélyezését rendkívül körültekintő, több éven át tartó az előzőekben részletezett toxikológiai tesztelés előzi meg. Ezen vizsgálatok eredményeire alapozva független szakértőkből álló nemzetközi szervezetek állapítják meg az adott anyag megengedhető napi beviteli szintjét. Csak ezután engedélyeztethetik az új adalékanyag használatát az Európai Unióban, ez a folyamat pedig időbe telik. Ez az oka annak, hogy akár több év, esetleg évtized is eltelhet egy anyag ázsiai és európai engedélyezése között.

Cukor helyett cukoralkohol

Egy másik természetes édesítő a xilit, amelyet a nyírfa rostjaiban található xilánból állítanak elő, ezért nevezik nyírfacukornak is. A kalóriatartalma 40 százalékkal, szénhidráttartalma 70 százalékkal alacsonyabb a cukorénál, glikémiás indexe alacsony, lassan szívódik fel, ezért cukorbetegek is fogyaszthatják, de a szénhidrátbevitelbe be kell számítani. Ugyancsak természetes úton képződő cukoralkohol az erytritol, a cukornál kevésbé édes, de grammonként mindössze 0,2 kalóriát tartalmaz, glikémiás indexe igen alacsony.

Egy mexikói kaktuszból állítják elő az agavészirupot, mely döntően fruktózt tartalmaz, magas ásványianyag-tartalma mellett kalóriatartalma elég magas, 100 gramm 300 kcal-t tartalmaz. Egy teáskanál nektárban 16 gramm fruktóz van. Miután az íze intenzívebb a cukorénál, kevesebb is elég belőle, ezért módjával felhasználható diétás étrendben is.

Forrás: www.otvenentul.hu