Egyre több a problémás hitel

BANKSZEKTOR A gazdasági környezet sem kedvez a látható javulásnak

A korábbinál lassabb ütemben bár, de tovább romlott a bankok hitelportfóliója az első három negyedévben. Az adósok fizetőképességének nem kedvez a makrokörnyezet alakulása sem. Ha a megelőző időszakoknál lassabb mértékben is, de tovább romlott az első három negyedévben a bankok hitelportfóliójának minősége – derül ki a Pénzügyi Szervezetk Állami Felügyelete (PSZÁF) adataiból. A felügyelet statisztikái szerint a minősítési kötelezettség alá tartozó banki hiteleknek már csak 77 százaléka volt problémamentes szeptember végén, szemben az egy évvel korábbi közel 80 százalékkal. Úgy tűnik ugyanakkor, hogy ha a minőségromlást nem is sikerült megállítania a bankszektornak, az ütem látványosan lassul: 2008 hasonló időszakában még hiteleik 93, egy évvel később pedig 90 százalékát mondhatták szerződésszerűen teljesítőnek a hitelintézetek, vagyis az idei, két százalékpontos romlás már nem drámai mértékű. A mostani arányok viszont már eléggé ijesztők. A közel 24400 milliárd forintos minősített banki hitelállományból 5605 milliárd tartozik a „problémamentes” kategóriába, amely a külön figyelendő és a problémás minősítésű tételeket egyesíti. A problémás (átlag alatti, kétes és rossz minősítésű) tételek aránya pedig – hosszú évek óta most először – meghaladja a 10 százalékot a bankoknál: ekkora mérték néhány évvel ezelőtt még egyes FÁK-államokra volt csak jellemző. A háztartások és a vállalatok portfóliójának alakulásában viszont nincsen nagy különbség: a céges ügyfeleknél nagyjából egyharmadra tehető azoknak a tételeknek az aránya, amelyekkel van valamilyen gond, ám ez az elmúlt egy évben stabilizálódni látszik, míg a háztartásoknál fokozatosan romlik a helyzet. A hitelportfólió jövőbeni alakulását illetően nem alakul túlságosan biztatóan a kép. Figyelemre méltó például, hogy az alacsony tartalékolási kötelezettséggel járó, ám már mindenképpen bizonyos veszélyeket tartogató „külön figyelendő” kategória súlya 12,7 százalékos volt a bankoknál: ezeknek a hiteleknek egy része pedig biztosan lejjebb csúszik majd a minősítési létrán. Az sem ad sok okot az optimizmusra, hogy tavaly szeptemberhez képest mind a 90 napon belüli, mind a 90 napon túli csúszásban lévő banki hitelek állománya jelentősen nőtt (utóbbiaké 30 százalékkal), miközben a teljes vizsgált hitelállomány alig változott. Ráadásul a makrogazdasági környezet alakulása továbbra sem kedvez a javulásnak. A devizapiaci fejlemények határozottan rontják a kilátásokat az idegen fizetőeszközben denominált kölcsönöknél, és a romló növekedési kilátások mellett lényegi javulás nem mutatkozik a foglalkoztatottságban sem. Mindez természetesen negatív hatással lehet a bankok eredményére is. A pénzügyi felügyelet adatai szerint az „értékvesztés, kockázati céltartalékképzés változása” soron az első három negyedévben 264 milliárd forintot számolt el a szektor, amely jelentős elmozdulást nem mutat a bázisidőszakhoz képest.

Devizaadósok: közel a megállapodás

Hamarosan megállapodhat a kabinet a Magyar Bankszövetséggel a devizahitelesek újabb lehetőségeiről – mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az InfoRádió Aréna című műsorában. A bankszövetség javaslatai az állam, a bankok és az adósok közötti tehermegosztásra épülnek – és ez a kormány alapelve is. „A javaslatok hosszabb távú kezelést helyeznek a középpontba, tehát nemcsak olyanokat, amelyek azonnal segítenek” – közölte az államtitkár. Cséfalvay Zoltán kitért arra is, hogy november végéig 54 ezren éltek a végtörlesztés lehetőségével, így az év végéig körülbelül százezren választhatják ezt a megoldást.

Forrás: www.vg.hu