2024. 03. 28csütörtök

Utolsó frissítés2024.03.28 07:21

  Ma Gedeon és Johanna napja van. Holnap Auguszta napja lesz.

Font Size

Cpanel

Erre készül a kormány ősszel

Olvasóink értékelése:  / 0
ElégtelenKitűnő 

Az Országgyűlés most véget ért ülésszaka alapvetően még nem a sarkalatos törvényekről szólt, bár jutott belőlük ide is. Ősszel azonban dömping várható e jogszabályokból − nem hoz mindegyik forradalmi változást, de azért lesz olyan is, amelyik teljes rendszert alakít át, például az önkormányzatit.

A kormány ütemterve szerint idén összesen 32 sarkalatos törvényt kell megalkotni vagy átírni, vagy "ráncfelvarrni". Ebből hét jutott a mostani ülésszakra, köztük az Állami Számvevőszékről, a köztársasági elnök jogállásáról szóló törvény, de ebbe a körbe tartozik a tegnap zárószavazáson átesett egyházi, illetve közbeszerzési törvény is.

Ezeken még az utolsó pillanatban is eszközöltek jelentős változást a képviselők. A közbeszerzési törvény esetében ez biztosan nem baj: a zárószavazás előtt benyújtott módosító szerint ugyanis a Közbeszerzési Döntőbizottság felettes szerve, a Közbeszerzési Hatóság nem lehet kormányhivatal. Ezzel ugyanis részben elveszítené függetlenségét a hatóság, hiszen számos kormányzati megrendelés is a döntőbizottság előtt landol. Így a hatóság autonóm marad.


A közbeszerzési törvénybe illesztett kis gesztust visszaveszi a kormány az egyházi törvény szintén zárószavazás előtti módosítójával. Az még csak érdekes, hogy a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség több képviselő szerint sem világvalláshoz kötődő egyház, vallási közösség − mint például a Jehova Tanúi vagy a Magyar Iszlám Közösség −, hanem elismert egyház, vallási felekezet, mint a Katolikus Egyház. Az azonban már erősebb jogosítványt ad a kormány kezébe, hogy egy egyház nyilvántartásba vételéről nem a bíróság dönt − mint minden egyéb közösség, egyesület, társaság esetében −, hanem a szakminisztérium javaslatára az Országgyűlés. Vagyis ha a miniszternek nem tetszik az adott közösség, az sosem lesz nyilvántartásba véve.

A további sarkalatos törvények benyújtása ősszel várható, ezek közül több rutinfeladat lesz. Az alkotmány szerint a sarkalatos törvényekről szavazni kell, ám ez a gyakorlatban nem jelent feltétlenül gyökeres átalakítást − a köztársasági elnök jogállásáról szóló törvénynél is ez volt a helyzet. Jóllehet semmit sem lehet tudni a tervekről, szakemberek azt remélik, hogy a majdani jegybanktörvény is hasonló kaliberű lesz.

Kemény meccsek jönnek

Az azonban biztos, hogy kemény meccsek is lesznek ősszel. Az egyik az új önkormányzati törvénynél jöhet, amelyről egyelőre azt lehet tudni: alapvetően átírja a jelenlegi rendszert. Bizonyos lélekszám alatt a település polgármestere csak társadalmi munkában töltheti be tisztségét, ismét megjelennek a járások mint közigazgatási egységek, s az állam több beleszólást kap a helyi oktatási rendszer kialakításába − azzal, hogy részben az állam is finanszírozza az intézményeket.

Jelentősen átalakul a teljes finanszírozás is: a mostani normatív rendszer helyett feladatfinanszírozás lesz, vagyis adott feladat költségeihez lesznek rendelve az állami hozzájárulások. Összességében akár ezermilliárd forinttal is kisebb lehet ez az összeg éves szinten, köszönhetően annak, hogy a feladatok is jóval szűkebbek lesznek. Ezzel együtt a helyi adózást is átalakítaná a kormány: az önkormányzatok tetszőleges, speciális adókat is bevezethetnének − adott keretek között −, ám az iparűzési adóban a gazdagabb települések önmegtartóztatásra lesznek kényszerítve. A megyén belül ugyanis a beszedett adó egy részét közösségi feladatokra, például úthálózat bővítésére, intézményi fejlesztésre kellene fordítani.

Így szavaztak a honatyák az utolsó napon

Az országgyűlés utolsó ülésnapján tegnap − egy-két utolsó pillanatban beérkezett módosítás kivételével − lényegében már csak levezetés gyanánt nyomkodták a gombokat a képviselők. Egy sor olyan módosításon jutott így túl a parlament, amely igen komoly visszatetszést váltott ki a közvéleményben, illetve azokban, akik a bőrükön érzik majd a változást. Ide sorolható a chipsadó néven elhíresült "népegészségügyi termékadó", az alacsony keresetűek béremeléséről szóló törvény és a közmunka szabályozásának módosítása.

Voltak kevésbé vitatott ügyek is, ide tartozik a nemzetgazdasági szempontból kiemelt cégek gyorsított felszámolásának szabályozása, az elektronikus hírközlési tárgyú törvény módosítása vagy az év elején bejelentett költségvetési zárolás véglegesítése. Pont került az alapvető jogok biztosáról, a választásról szóló törvény, illetve a közbeszerzési törvény módosításának végére is.

Talán egyetlen olyan új jogszabály született, amelynek egyöntetűen örültek az érintettek − s amelyet valódi szakmai egyeztetés előzött meg. Ez a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (szit-ek) alapítását és működtetését lehetővé tevő törvény − a szöveget már hosszú ideje dédelgeti a szakminisztérium, vagyis nagyjából ez az egyetlen szabályozás, amelyet nem hetek alatt kellett összedobni. Már régóta − vagyis még az előző kormányok idején − érlelődött az ötlet, hogyan lehetne Magyarországot afféle holdingközponttá változtatni. Ehhez jó kiindulópont lehet a megfelelő környezet kialakítása az ingatlanbefektetési társaságok számára. A jelenleg túl szigorú és kötött szabályozás szerint működő, a kisbefektetők számára elérhetetlen ingatlanalapok mellett így megjelenhetnek a kötelezően kisrészvényeseket is tulajdonosi körben bíró társaságok, a szit-ek. A kötelezően legalább tízmilliárd forint alaptőkéjű cégek adómentességet élveznek, adót kizárólag a fizetendő osztalék után kell fizetni − vagyont a cégben tartani nem lehet, vagyis mindent ki kell fizetni osztalékként. A módosítások kissé szűkítették a lehetőségeket azzal, hogy nem lehet a cégben tartalékot képezni későbbi befektetésekhez − ez az eredeti verzióban benne volt.

A zárószavazás előtti módosítók között azonban egy olyan is található, ami még vonzóbbá teheti a cégalapítást. Eredetileg a javaslat ötvenszázalékos illetékkedvezményt is adott volna a társaságoknak, amelyet arra hivatkozva vettek ki a képviselők, hogy épp elég kedvezményt kapnak így is a cégek. Végül azonban az ingatlanalapoknak járó, kétszázalékos illetékmértéket javasolta a gazdasági bizottság bevezetni. Így összességében valóban csak az osztalékadót kell megfizetni a sikeres ügyletekből származó eredmény után.
Forrás: www.napi.hu