"Nehezen élte meg"" a kormány az elmélyülő kínai barátságot
/ 0
Magyarország gazdasági érdeke fontosabb, mint az emberi jogok mellett való kiállás - több vezető kormányzati tisztviselő is ezzel magyarázta az [origo]-nak, hogy miért hagytak fel Kína nyílt bírálatával. A források szerint Orbán Viktor évek óta készül a váltásra, már a tavalyi választások előtt is ezt készítette elő, amikor visszafogta a Tibet mellett kiálló fideszeseket. Kormányzati tisztviselők szerint most nem olyan a helyzet, hogy konfrontálódni lehetne Kínával ilyen ügyek miatt.
"Az emberi jogokat továbbra is fontosnak tartjuk, csak most nem hirdetjük. Most a nemzeti érdek fontosabb" - így magyarázta az [origo]-nak a Fidesz egyik vezető kormánytisztséget betöltő politikusa azt, hogy hogyan élték meg a kormánypártok korábban Kínát bíráló politikusai, hogy hétvégén számos gazdasági együttműködést kötött Kína és Magyarország. Orbán Viktor miniszterelnök a megállapodásokat úgy jellemezte, hogy Magyarország történelmi segítséget kapott Kínától és azt mondta, hogy a két nép közötti hatvan éves barátság olyan szilárd alap, amire lehet építeni. Az emberi jogok kérdése, a kínai ellenzék és kisebbségek jogainak csorbítása a találkozóról szóló hivatalos beszámolókban nem bukkant fel.
Pár éve a Fidesz még sokkal szigorúbb volt Kínával. Politikai vitát váltott ki 2008 tavaszán, a számos halálos áldozattal járó tibeti összecsapások után az a parlamenti határozati javaslat, amelyben az Országgyűlés felszólította volna a Kínai Népköztársaságot, hogy tartsa tiszteletben az emberi jogokat, valamint felhívta volna a magyar kormányt, hogy támogassa Peking és a dalai láma között a tárgyalások megkezdését Tibet autonómiájáról.
Az MSZP-s többségű kormány akkor azt közölte, rossz az időzítés, Kína éppen gyászolja a 2008 májusi földrengés több tízezer áldozatát. Az akkor ellenzékben lévő Fidesz és a KDNP támogatta a javaslat napirendre vételét. Semjén Zsolt, a KDNP-frakció akkori vezetője 2008. május 22-i sajtótájékoztatóján azt mondta: az emberi jogok tekintetében nincs alku, azok mellett erkölcsi kötelesség kiállni. Semjén szerint a tibeti nép melletti kiállás nincs ellentétben azzal a szolidaritással, amit a kínai földrengés áldozatai iránt éreznek. Az országgyűlés, 2008 őszén végül a Fidesz támogatása ellenére nem fogadta el a javaslatot. Semjén a kínai miniszterelnök múlt hétvégi látogatásán már egész más szerepben tűnt fel, Orbán Viktor távollétében ő fogadta a repülőtéren Ven Csia-paót.
2009. március 10-én Balog Zoltán az emberi jogi bizottságának akkori elnökeként részt vett Tibetet Segítő Társaság tüntetésén, amelyet a szervezet Tibet kínai megszállásának 50. évfordulójára hirdetett meg. Balog az MTI tudósítása szerint akkor azt mondta: ami jár a kínaiaknak, az jár a tibetieknek is, még akkor is, ha egyikük erősebb, mint a másik.
"Segítünk, csak nem konfrontálódunk"
A Tibet autonómiájáért szintén kiálló Semjén Zsolt viselkedését a kormánypártok Kína-politikáját ismerő kormánypárti vezető azzal magyarázta, hogy Semjén azokkal ért egyet, akik úgy vélik, hogy az emberi jogok és az ország gazdasági érdeke közül most az utóbbi a fontosabb. "Amíg a Fidesz kormányon van, ez egy elhallgatott ügy lesz. Természetesen vannak kötelezettségeink szerencsétlen tibetiek felé, de őrültség lenne ezért a nemzeti érdekeket kockára tenni. Vagyis segíteni segítünk, csak nem konfrontálódunk" - jellemezte a kormányzati hozzáállás lényegét a saját bevallása szerint Semjén megközelítésével egyetértő kormányzati tisztséget betöltő forrás. Szerinte évente egy-két vízum kiadásával, illetve esetenként alapítványuk támogatásával segíti "fű alatt" a kormány, illetve a Fidesz a tibetieket.
A forrás szerint a világ sokkal befolyásosabb államai, köztük az Egyesült Államok és Franciaország is hasonlóan óvatosak és a jó kínai viszony megóvása érdekében kerülik a Tibettel kapcsolatos állásfoglalást. Ennek volt látványos példája, hogy Barack Obama amerikai elnök, aki számos alkalommal bírálta Kínát, tavalyelőtti amerikai látogatása idején mégsem fogadta a dalai lámát, igaz, egy évvel később már találkozott vele, ami diplomáciai nézeteltérést okozott a két ország között.
Fokozatosan váltott Orbán
A vezető kormányzati tisztséget betöltő politikus szerint a változás nem a kormányváltáskor, hanem korábban, már 2009 végén, nagyjából azzal egyidőben kezdődött, hogy Orbán Viktor Pekingbe utazott több befolyásos hazai üzletember - köztük Demján Sándor - társaságában. A Fidesz elnöke hivatalos programja szerint "gazdasági kapcsolatokról folytatott tárgyalások" miatt ment Kínába, de a forrás szerint egyértelműen kormányzást előkészítő "közeledő egyeztetéseket" bonyolított és már Magyarország leendő miniszterelnökeként forgolódott a kínai üzleti körökben. A tárgyalásokat követő nyilatkozataiban Orbán többször hangsúlyozta, hogy egy felelős párt nem teheti meg, hogy figyelmen kívül hagyja a világgazdasági centrummá emelkedő Ázsiát, és Kínát.
A váltás jele volt egy másik, ugyancsak kormányzati tisztséget betöltő forrás szerint az is, hogy egy héttel pekingi látogatása előtt Orbán azt mondta a már akkor kormányzati posztra esélyesnek tartott Balog Zoltánnak, hogy hagyja ki a Rómába szervezett, a tibeti függetlenségről szóló világkonferenciát. A parlament emberi jogi bizottságának akkori, Tibet függetlensége mellett több alkalommal is kiálló elnöke a KDNP-s Harrach Péter társaságában utazott volna az eseményre, de a forrás szerint Orbán egyértelművé tette, hogy "biztosan van fontosabb dolguk a konferenciával egyidőben Magyarországon is". A forrás azt állította, hogy Orbánt arról meg lehetett győzni, hogy ha a potenciális kormánypárti vezetők nem is, valaki legalább kiutazzon a Fidesz képviseletében Rómába, így végül Ékes József, a parlament 2008-ban alakult négypárti Tibet-csoportjának vezetője vett részt a konferencián (ezen a római rendezvényen hívta meg Magyarországra 2010 szeptemberére a dalai lámát).
"Azzal, hogy Ékes révén mégiscsak volt fideszes a Tibet-világkonferencián, akkor legalább még arra ügyeltünk, hogy meg tudjuk őrizni az arcunkat" - mondta a helyzetről a történetet és a kormánypártok Kína-politikájának alakulását ismerő kormányzati vezető, aki szerint ennél "neccesebb volt" a dalai láma tavaly szeptemberi látogatása. A láma budapesti látogatását ugyanis nagyrészt Semjén Zsolt KDNP-elnök készítette elő, sőt, a forrás szerint személyes találkozót is tervezett a vallási vezetővel. A kormányváltás után és a látogatás közeledtével azonban a forrás állítása szerint Orbán jelezte, rossz üzenetnek tartaná Kína felé, ha ő maga vagy más magas rangú kormányzati tisztségviselő találkozna a dalai lámával.
"Vannak ennél kínosabb ügyek"
A megoldás a láma látogatásakor is a parlamenti Tibet-társaság volt, a tibeti vezető a csoport (illetve az LMP-frakció) meghívására látogatott a parlamentbe és találkozott képviselőkkel. Orbán Viktor szóvivője és a Külügyminisztérium akkor egyaránt azt közölte az [origo] kérdésére, hogy "a dalai lámával való találkozó nem szerepel Orbán Viktor naptárában", illetve "a dalai láma programjáról érdeklődjünk a látogatás hazai szervezőinél" (erről szóló cikkünket itt olvashatja).
Több, az [origo]-t tájékoztató kormánypárti vezető egybehangzó állítása szerint a látogatás előtt a kormánytagok és Fidesz vezetői közül is többen felvetették Orbán Viktornak, hogy a korábbi támogató nyilatkozatok után "kínos a tibeti vezető negligálása", de a miniszterelnök az aggályokat egyikük szerint azzal hárította el, hogy "vannak a politikában ennél sokkal kínosabb dolgok is". Egy másikuk szerint pedig azt mondta, "Magyarország túl kicsi ahhoz, hogy a gazdaságilag fontos Kínával szemben kormányzati szinten is beleálljon egy ilyen konfliktusba", majd hozzátette, hogy "ha valamire jó az Európai Unió, akkor arra igen, hogy nemzetállami veszteségek kockáztatása nélkül fellépjen a hasonló emberi jogi ügyekben".
"Ne kelljen szembeköpnie magát"
Az egyik kormányzati forrás szerint kínos volt az is, hogy a hétvégi látogatás előtt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal berendelt szombatra három Magyarországon élő tibetit (részletek itt). A hivatal szerint ebben semmi furcsa nincs, rutinellenőrzésről volt szó, ami nem csak tibetieket érintett, a Tibet függetlenségéért küzdő aktivisták szerint azonban a hivatal lépése azt szolgálta, hogy megakadályozzanak egy esetleges Kína ellenes tüntetést. "Na és, mi lett volna, ha a delegációtól 50 méterre valaki a magasba emel egy Tibet-transzparenst?" - kérdezte a politikus, aki szerint "már nemcsak itthon, de nemzetközi szintéren is kellemetlen, hogy a Fidesz ilyen rossz ízűen és látványosan lefalcolt".
A tibeti menekültek szombati ellenőrzését több fideszes politikus is bírálta (erről bővebben itt olvashat). "Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a kínai kormányfő budapesti látogatásával egyidejűleg több Magyarországon élő tibetit rendeltek be a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalba" - olvasható Szájer József fideszes EP-képviselő blogján a Szabadság Kör nevében írt közlemény. Az aláírók között van több fideszes politikus, például Gál Kinga, Gyürk Anrás, Szájer József EP-képviselők, valamint Gulyás Gergely parlamenti képviselő is. A Szabadság Kör szerint a gyülekezési jog gyakorlásának biztosítása kiemelt fontosságú alkotmányos alapjog, ezért helyteleníti és az alkotmányos renddel ellentétesnek tartja a bevándorlási hivatal intézkedését.
A kormányzati tisztviselő azt mondta, a tibetiek berendelésére nem Orbán Viktor adott utasítást. Bár egy három héttel ezelőtti kormányülésen szó volt a problémáról, a forrás szerint a miniszterelnök akkor mindössze annyit mondott a belügyminiszternek, hogy "nem akar semmiféle botrányt vagy rendzavarást a kínai kormányfő látogatása idején", ennek megoldását pedig Pintér Sándorra bízta. Az ügyet ismerő forrás azt állította, hogy a tibetiek szombati rutinellenőrzése szerinte nem Pintér, hanem a minisztérium egyik túlbuzgó hivatalnokának ötlete lehetett.
Ven Csia-pao látogatásának programjaiból információink szerint tudatosan vonta ki magát Balog Zoltán, a közigazgatási tárca társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára. A Tibet függetlenségéért a kormányváltás előtt többször is harcosan kiálló politikus elveire és korábbi megnyilvánulásaira utalva egy forrás szerint azt kérte a kormányfőtől, hogy "ne kelljen szembeköpnie magát".
"Nehezen éltük meg" - mondta az [origo]-nak a Fidesz egyik külpolitikai kérdésekben is megszólaló képviselője a Kínával kötött kormányzati együttműködésről. A fideszes politikus szerint azonban rossz érzéseik ellenére elfogadták, hogy jelenleg a gazdasági érdekek a legfontosabbak. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a gazdasági esélyt, amit a Kínával való együttműködés jelent - tette hozzá.
A politikus hozzátette, ennek ellenére megpróbálnak egyensúlyozni a kérdésben, a következő hetekben Magyarországra látogat a tajvani külügyminiszter, akit várhatóan a magyar külügyminisztérium egyik magasabb beosztású vezetője fogad majd. Kína és Tajvan viszonya ellentmondásos, Kína saját részének tekinti a szigetországot, míg Tajvan önállónak tartja magát. Az [origo]-t tájékoztató fideszes politikus szerint a kormány számára továbbra is fontosak az emberi jogok, szerinte erre utal Orbán is, amikor az ázsiai és kínai befolyás növekedéséről szóló kijelentését azzal oldja fel, hogy "keleti széllel hajózunk, de nyugati zászló alatt".
"Amikor gazdasági kényszer van, akkor diplomatikusan kell kezelni a tibeti helyzetét" - mondta az [origo]-nak a Fidesz-KDNP frakciószövetség egyik befolyásos politikusa, aki szerint a kérdés nem merült fel a hétfői frakcióülésen. Egy másik kormánypárti képviselő úgy fogalmazott: kétarcú dolog a Kínával való együttműködés. Egyrészt tény a kínai gazdaság rohamos fejlődése, másrészt az is, hogy az emberi jogokat sárba tiporják az ázsiai országban. A politikus szerint a Kínával való kormányzati együttműködés nem jelenti azt, hogy a fideszes politikusok ezentúl nem fognak kiállni Tibet függetlensége mellett. A képviselő emlékeztetett arra, hogy miközben tavaly Orbán kormányfőként nem találkozott Magyarországon tartózkodó dalai lámával, addig több fideszes képviselő részt vett az előadásán.
Forrás: [origo]
