Minimálbér-csökkentés a láthatáron - ki járhat jól?
/ 0
Az életkor vagy régió szerint differenciált minimálbér bevezetése közgazdaságilag racionális, politikailag nehéz ügy, munkaerő-piaci hatása pedig főként a fizikai munkakörökben lehet − derül ki a Napi Gazdaság Online körkérdéséből.
A jelenlegi minimálbér ma Magyarországon néhány jól definiálható munkaerő-piaci szegmensben (kor és képzettség szerint) dokumentáltan csökkenti a foglalkoztatottságot − mondta lapunknak Váradi Balázs, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető elemzője. A képzetlenekkel, a tartós munkanélküliekkel és a bizonyos hátrányos helyzetű kistérségekben lakókkal egyetemben ott vannak a kipróbálatlan, gyakorlatlan, betanításigényes pályakezdők, közülük is különösen a végzettséggel nem rendelkezők, akiket másként nehéz foglalkoztatni, tehát közgazdaságtani szempontból üdvös és támogatandó, ha a kormány, tucatnyi másik európai országhoz hasonlóan, legalább e csoportnál csökkenti a minimálbért. A szakértő szerint az általános és egységes minimálbér inkább politikai kérdés.
Az intézet korábban is javasolt (most itthon is reflektorfénybe került) differenciált minimálbért, legalább próbajelleggel, néhány kistérségben, ám − az OECD ajánlása ellenére − a kormányzat nem akarta kipróbálni a módszert. A kutatók 2009-ben készített tanulmánya szerint 16 év alatt az általános minimálbér 30-50 százalékát kell csak fizetni Hollandiában és Szlovákiában, 17−18 év alatt 70-95 százalékát Franciaországban, Írországban és Szlovákiában, 22−23 év alatt 45−85 százalékát Belgiumban, Angliában, és Hollandiában. Földrajzi régiók szerint eltérő minimálbér helyett Európában inkább a munkát terhelő járulékok területi differenciálására szavaztak a kormányok: Norvégiában 1983 óta, Svédországban 1982 óta, Finnországban 2003 óta működik vagy működött valamilyen, 3 és 15 százalék között változó kedvezmény, amellyel a fejletlenebb északi régiók felzárkózását segítik.
Így látják a munkaerőpiacon
Az említettekhez hasonló rendszer bevezetése járhat előnyökkel, ám rengeteg részlet várna tisztázásra − véli Fülöp Zsuzsa, az Adecco munkaerő-közvetítési üzletágának igazgatója. Kérdés, kiket és meddig tekinthetünk pályakezdőnek, van-e különbség képzett és képzetlen közt, pályakezdő-e az a diplomás, aki fél-egy évet képzetlenként már korábban eltöltött a munkaerőpiacon.
Nem minden foglalkoztató számára az a leglényegesebb, mi az, amelynél kevesebbet nem lehet fizetni egy alkalmazottnak. A Grundfos Magyarország Gyártó Kft. alkalmaz betanított munkásokat (köztük pályakezdőket is), ám a cég szerint nem a lejjebb vitt minimálbérszint dönti el, hány új alkalmazottat vesznek fel. A ma már kétezer embert foglalkoztató cég nemsokára megkezdi új (negyedik) székesfehérvári üzemének építését, amely jövő nyár végétől termel, a létszámbővítés mértékét és a dolgozók összetételét pedig elsősorban a piaci igények határozzák meg. A Grundfosnál nem a szabályozói minimumokat igyekeznek épp csak betartani, hanem saját személyzeti politikájukat optimalizálni − tudtuk meg Urbán Anita hr-igazgatótól. Minden dolgozónak a cég kompetencia alapú értékelésén kell megfelelnie, alkalmatlanság esetén olcsóbban sem tartanának rá igényt. Urbán szerint inkább a kis cégek számára adna lehetőséget az NGM által felröppentett intézkedés.
2012-es minimálbér-emelés: az állam járt csak jól
Egy gyermektelen munkavállaló (a pályakezdők általában ilyenek) 2012-es, látszólag magas kötelező minimálbér-emelésének a munkavállalóra nézve mindössze annyi volt a következménye, hogy nominálértéken szinten maradt a nettó bére. Az adójóváírás eltörlése és a járulékemelés miatt a béremelés csak az állam járandóságát növelte. A kormányzat javaslata mindenesetre azt sugallja, hogy az alternatívaként emlegetett járulékcsökkentéssel szemben olyan megoldást választanának, ahol saját bevételeiről nem hajlandó az állam lemondani, hanem a munkavállalónak kell beérnie kevesebbel.
Önálló megélhetést ugyan a csökkentett minimálbér nem biztosítana, ám tény, hogy egy pályakezdőnek nélkülözhetetlen szakmai gyakorlatot talán ilyen áron is érdemes megszerezni - még mindig kedvezőbb, mint azok a gyakornoki rendszerek, ahol jó néhány hónapig legálisan is ingyen dolgoztathatnak a munkaadók számos országban.
Forrás: www.napi.hu
