Az EU egyedül kevés a klímaváltozás elleni harchoz

Olvasóink értékelése:  / 0
ElégtelenKitűnő 

A káros éghajlatváltozás ellen erős, az Európai Unión kívüli partnereket is széles körben bevonó fellépés szükségességét hangoztatták az EU-tagországok környezetvédelmi miniszterei tegnapi luxembourgi találkozójukon - számol be az MTI.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye szerint a magyar delegáció nevében Kovács Pál klíma- és energiaügyért felelős államtitkár is azt jelezte: Magyarország alapvetően egyetért azzal, hogy az EU-nak a többi fejlett országgal együtt ki kell dolgoznia egy útitervet a 2020. évi vállalások elérésére, azonban "az uniós intézkedéseknek csak a nemzetközi összefogás fényében van igazán értelme, és fontos, hogy a tervezett intézkedések végrehajtása előtt a transzparencia és a hatékonyság növelésére vonatkozó szabályok megfelelően ki legyenek dolgozva".

A miniszterek zárt munkaebéd keretében vitatták meg a nemzetközi klímafinanszírozás legfontosabb kérdéseit. A fejlett országok 2009-ben vállalták, hogy 2010-2012 között összesen 30 milliárd dollárt biztosítanak a fejlődő országok klímavédelmi tevékenységeinek támogatására, és 2020-ra évi 100 milliárd dollárt mobilizálnak erre a célra.

A találkozó résztvevői tárgyaltak a földhasználati, földhasználat-változási és erdőgazdálkodási szektor (LULUCF) üvegházhatást okozó gázkibocsátásával foglalkozó jogszabálytervezet fő kérdéseiről is. A klímaváltozás ütemének megfékezése érdekében ugyanis a fejlett országoknak az 1990-es szinthez képest 80-95 százalékos üvegházhatású gázkibocsátás csökkentést kell elérniük 2050-ig, és az Európai Unió mérlegeli, hogyan lehetne bevonni ezt a szektort a szabályozásba.

A közlemény szerint "Magyarország üdvözli a kezdeményezést, és alapvetően támogatja a LULUCF szektorhoz kapcsolódó, üvegházhatást okozó gázokról szóló jelentések EU-szintű egységesítését, amennyiben az megfelel a nemzetközi klímatárgyalásokon elfogadott szabályoknak, és nem jelent túl nagy adminisztrációs terhet. Magyarország alapvetően támogatja a fokozatos megközelítést is, amelynek első fázisa a részletes elszámolási szabályok kidolgozása, a második fázisa pedig a LULUCF kibocsátások elhelyezése az EU kibocsátási kereskedelmi rendszereiben."

Azt ugyanakkor a magyar delegáció szükségesnek tartotta, hogy az Európai Bizottság pontosítsa, milyen módon kívánja a második szakaszban integrálni a szektort a kibocsátás csökkentési vállalásokba. Nem tartja "célszerűnek" a magyar álláspont, hogy a brüsszeli bizottság a klímavédelmet célzó erdészeti intézkedéseket egy külön akciótervben kívánja rögzíteni; a szektor klímavédelmi intézkedéseinek megtervezését továbbra is az átfogó ágazati programokban (közös agrárpolitika, erdészeti stratégia) látja megfelelően biztosítottnak.

Meghallgatták a miniszterek a soros dán elnökség tájékoztatóját az úgynevezett 2050-es dekarbonizációs útitervre vonatkozóan folytatott tárgyalások előrehaladásáról is. Mivel Lengyelország továbbra is ellenzi az uniós vállalások számszerűsítését, közös nyilatkozat elfogadására ezúttal sem került sor.

Magyarország továbbra is támogatja, hogy megállapodás szülessen a kérdésben, ugyanakkor óvatosságra int az EU klímapolitikai ambíciószintjének növelésével kapcsolatban, ugyanis a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben prioritást kell élveznie a gazdaságélénkítésnek és a munkahelyteremtésnek - derül ki az NFM közleményéből.

A magyar álláspont támogatja "a költséghatékony dekarbonizációs pálya 2030-as, 2040-es és 2050-es mérföldköveinek megjelenítését", valamint üdvözli, hogy "a karbonpiacoknál az ipari szektorok kibocsátását szabályozó emissziókereskedelmi rendszer (ETS) mellett megfelelő hangsúlyt kap a nem ipari szektorok kibocsátását szabályzó, erőfeszítés-megosztási rendszer (ESD), és ehhez kapcsolódóan támogatást kapott az ESD-alapú innovatív finanszírozási mechanizmusra vonatkozó magyar javaslat".

Szóba került a luxembourgi értekezleten a génjeikben módosított növények termesztésének uniós rendszerét megváltoztató szabályozás is, de az ülést követő nyilatkozatok tanúsága szerint lényegi előrehaladás nem mutatkozott a kérdésben. A tagországok továbbra is élesen megosztottak a témában, és a hónap végén leköszönő soros elnökség, Dánia a mostani találkozóval lényegében le is mondott arról, hogy kompromisszumot találjon.

Forrás: www.portfolio.hu