Az amerikai Szabadság-szobor
/ 0
Észak-Amerika legismertebb szobrát 1886. október 28-án Grover Cleveland elnök avatta fel. Azóta láthatják a New York-i kikötőbe érkező hajók utasai az ég felé nyúló Szabadság-fáklyát. Sok kivándorló számára e szobor jelképezte a szabadságot, szabadulásukat az óhazából. A szobor az Amerikai Egyesült Államok szimbóluma lett.
A Szabadság-szobrot Párizsban tervezték meg és állították össze. A francia nép ajándékát 1884. július 4-én, a Függetlenség napján adták át hivatalosan az Egyesült Államok nagykövetének. Szétszedték, a részeket hajón szállították New Yorkba, majd hatalmas lábazatra helyezve Bedloe szigetén (ma Szabadság-sziget) állították fel.
A talapzatot Richard Morris Hunt amerikai építész tervezte, magassága 47 méter. Maga a szobor 205 tonna, 46 méter magas, a fáklya csúcsa 93 méterre van a földtől. A fáklyát tartó jobb kéz 12,8 méteres, csupán a mutatóujj hossza eléri a 2,4 métert. A szobor lábánál a zsarnokság lehullott bilincsei láthatók. Bal kezében a Függetlenségi Nyilatkozat tábláját tartja. Ugyancsak a szabadságot jelképezi a korona hét sugara, a hét kontinenst körülölelő hét tengerre irányítva fényét. A szobor belsejében csigalépcsőn lehet feljutni a koronáig, ahonnan egyedülálló a panoráma.
A Szabadság-szobor ötlete Franciaországban született, III. Napóleon császár idején. Egy fiatal szobrászt, Frédéric-Auguste Bartholdit bízták meg a szobor megmintázásával. Bartholdi korábban megrendelést remélt a Szuezi-csatorna építőitől, világítótornyot szeretett volna tervezni. Hatalmas nőalakot képzelt el, kezében fáklyával. Az új megbízás tehát felkészülten érte. Delacroix híres képe, melynek címe: „Szabadság vezeti a népet", adta a végső ösztönzést.
A szobor mérete és az a tény, hogy a szabadban fog állni, kitéve az időjárás viszontagságainak, Bartholdinak és a kivitelező mérnök Alexandre-Gustave Eiffelnek nehéz feladatot jelentett. Eiffel egy vasszerkezetet készített, melynek közepébe oszlopot helyezett el. Ez a rugalmas állványzat tartja belülről a szobrot. A szobor vörösréz, bevonata mindössze 2,4 milliméter vastagságú. Bartholdi először egy 1,2 méteres modellt készített, majd egyre nagyobbakat, mire hozzáfogott a végső méretű szobor megmintázásához.
A Szabadság-szobor talapzatában múzeumot rendeztek be 1972-ben, amely az Egyesült Államokba érkező bevándorlóknak állít emléket, valamint bemutatja az őslakó indiánok történetét. Audiovizuális eszközök, modellek, fotók, rajzok, kosztümök és műalkotások segítségével beszámol a XX. századi tömeges bevándorlásról. Elénk tárul a nyugat-afrikaiak élete, akik még rabszolgaként kerültek az országba, az íreké, olaszoké és zsidóké, akik a nagy, XIX. századi bevándorlóhullámmal érkeztek Amerikába.
A Szabadság-szoborhoz menetrendszerű hajójáratok indulnak Batteryból, a Manhattan sziget déli csúcsáról. Az öböl felől New York lenyűgöző látványt nyújt.
Forrás: vilagcsodai.webatu.com
