Pannonhalmi kiruccanás

Olvasóink értékelése:  / 0
ElégtelenKitűnő 

Amikor a Pannonhalmi borvidékről beszélünk, sokak számára az egy a Pannonhalmi Apátsági Pincészettel és természetesen az Apátsággal. Ha viszont nem csak egy jazz estre vagy egy napos látogatásra szeretnénk a Győrtől nem messze található vidékre ellátogatni, hanem mondjuk egy hosszú hétvégére, akkor számtalan látnivalóval gazdagodhat lelki kincsestárunk, nem is beszélve a pincészetekről, akik örömmel veszik, ha náluk kóstol meg valaki egy borfajtát a vidék ízéből.

Mivel Pannonhalmára általában az Apátság feltérképezése miatt érkeznek a turisták, talán kezdjük ezzel mi is a barangolásunkat. Érdemes előre bejelentkezni az apátsági idegenvezetésre, illetve ha érdekelnek a pincészet borai, akkor ne feledjünk el ide is időpontot kérni. Megérkezéskor az egy éve üzemelő Viator Étterem impozáns, modern épülete fogadja a vendégeket, amelynek aljában, a parkolóházban nyugodtan ott hagyhatjuk autónkat. Aztán eldönthetjük, hogy először harapnánk valamit az étteremben, vagy inkább nekivágunk a több száz éves múlttal rendelkező épületek megtekintésének.

Ha az utóbbi mellett döntöttünk, akkor az Apátsági Fogadóközpontban megtekinthetünk egy bevezető filmet, majd egy idegenvezetővel nekivágunk az arborétumon keresztül az útnak, amelynek során először belépünk az iskola épületekkel körülvett Apátság területére egy hatalmas öntöttvas kapun át. Ekkor már érezhető az az isteni sugallat, amely lenyugtatja az ide látogatók lelkét és valószínűleg az itt tanulókét és dolgozókét is. Bár II. József 1786-ban beszüntette a magyar bencés kongregáció összes házának működését, majd a második világháború idején államosították az apátság birtokait és iskoláját, 1950 óta újra működik a középiskola, melybe kizárólag fiúk nevelése folyik.

A következő épület előtt megtudhatjuk, hogy abban található a főapát, Várszegi Asztrik szobája, amelynek erkélyéről II. János Pál pápa köszöntötte a magyar népet magyarországi látogatása során. Majd a szervezeti élet központjába, a közös misék színterére lépünk be a Porta Speciosa, vagyis az ékes kapun át a Bazilikába. Ez a templom a 13. század közepén épült, de falaiban találhatók olyan részek, amelyek a 12. századból származnak. Körbejárva a belső teret, a kerengőbe jutunk, amely egy kertet vesz körbe. Itt régen gyógynövényeket termesztettek, a neve a Paradisum volt, avagy a paradicsomkert, amely egy piciny földi részét szerette volna képviselni a bibliai paradicsomkertnek.

Ezután a Könyvtárba léphetünk be, ahol minden a monumentalitásról szól. A 19. század első harmadában elkészült épület Engel Ferenc, Packh János és Josef Klieber munkája nyomán készült el. A hatalmas falak többek között hatalmas és ősi könyveket őriznek, jelenleg összesen 360.000 darab foglal helyet a polcokon. A látvány magáért beszél, ekkor érzi csak meg az ember, hogy mily kicsiny teremtmény is ő. A könyvtárban amúgy nem csak a rend kötetei foglalnak helyet, hanem különböző századok keresztény irodalma és görök-római alkotások is.

Ha elhagyjuk e helyet, akkor utunkat folytathatjuk az Arborétumba vagy a Boldogasszony kápolnába. Az előbbiről érdemes tudni, hogy a monostor lakói, a szerzetesek tudatosan alakították ki a 19. század elején az épület környezetét. Ekkoriban 80 fa- és cserjefajt lehetett megtalálni az arborétumban, ami mára több százra nőt, ezeken pedig énekes madarak hallatják hangjukat. Tudományos munkákra, kutatásra és gyógyfüvek termesztésére is használták egykor e zöld területet, amiben érdemes egyet sétálni, vagy ha időnk engedi, piknikezni. A fák között fedezhetjük fel a Boldogasszony kápolna tornyát, amelynek építésébe 1714-ben fogtak bele. Ez volt az a hely, ahová a nem magyar anyanyelvű lakosság istentiszteletekre járt. A templom alatt található kriptába temetkeztek régen és ma is a szerzetesek.

Az Apátság után eldönthetjük, hogy a pincészetüket is megtekintjük-e vagy inkább tovább utazunk a borvidéken, amely a Sokoró dombság lösszel borított dombjain található. Bár a borvidéken hagyományosan fehérborok készülnek, a győrújbaráti, ravazdi, nyúli, écsi stb. pincékben biztos találunk kedvünkre való vörösbort is, az üdítő rozékról nem is beszélve. Azonban lássuk még, milyen egyedi látnivalókat nyújt Pannonhalma! A II. világháború alatt ezen térség zsidó lakosai is jócskán megfogyatkoztak. A rájuk való emlékezésre épült 2004-ben a Holocaust emlékmű és zsinagóga a pannonhalmi Szabadság téren. Ettől az emlékműtől nem messze található Szent-Márton szobra, amelyet 1997-ben készítettek el, amikor is a híres pannóniai születésű, egykori Tours-i püspök halálának 1600 éves évfordulójára emlékezett e térség. A püspök után a már fentebb említett pápai látogatás 10. évfordulójának emlékére alkották meg a Kisfaludy utcánál található Pápai (fa) emlékkeresztet, amely egy látványos kettőskereszt. Ha van még erőnk tovább sétálni, akkor semmiképpen sem szabad kihagynunk egy szinte már misztikus helyet: a téglagyár területét. Mitől lehet egy gyár misztikus? 1944 novemberében Radnóti Miklós utolsó, üldöztetésekkel teli estéjét ezen a helyen töltötte, ahol 1983-ban Meszlényi János Radnóti-emlékmű szobrát állították fel.
Ami ezeken túl még érdekes lehet, az például a Kézmíves Vásár Tér, ahol szombatonként szép kis vásári forgatag várja a vendégeket, vagy a Boldog Mór Kilátó. Innen a kilátás felüdítően hathat azokra, akik megmásszák e csúcsot, de ha borozgatni szeretnénk, akkor is akad bőven gasztronómiai különlegesség e vidéken. Ennek bemutatására összefogott néhány pincészet, szállásadó és vendéglátóhely, hogy egy komplex kikapcsolódást kínáljanak e vidékre érkezőknek.

Forrás: www.vinoport.hu