2024. 03. 28csütörtök

Utolsó frissítés2024.03.28 07:21

  Ma Gedeon és Johanna napja van. Holnap Auguszta napja lesz.

Font Size

Cpanel

Hogy lesz itt növekedés? - Még egy fontos lista, ahol hátul kullogunk

Olvasóink értékelése:  / 0
ElégtelenKitűnő 

Európai összevetésben is nagyon alacsony a beruházások szintje Magyarországon, régiós viszonylatban pedig egészen kiábrándító a helyzet. Miközben a felzárkózó térség a válságot kiheverve újra élen jár a kapacitások bővítésében, fejlesztésben, addig nálunk még erősödik is a csökkenő tendencia.

A 2012 első negyedévével záródó egyéves időszakban a magyar gazdaságban 16,5 százalékra esett a beruházási ráta, ráadásul a kilátások is nagyon rosszak. A Magyar Fejlesztési Bank friss felmérése szerint idén tavasszal mélypontra zuhant a következő egy évben beruházást tervező, és rekordszintre emelkedett az elhúzódó válság miatt a fejlesztésekkel kiváró cégek hányada. A gyenge belföldi kereslet, a kapacitások alacsony kihasználtsága és a továbbra is kedvezőtlen finanszírozási környezet egyre nagyobb fékezőerőt jelent a további fejlesztéseknek, ráadásul tovább szélesedhet a kisebb és a nagyobb cégek közötti szakadék a beruházásokat tekintve.

A beruházások GDP-arányos szintje jó indikátornak számít a gazdasági konjunktúra, az üzleti bizalom és a növekedési kilátások szempontjából is. Általános ökölszabály (és az európai tapasztalatok) szerint a felzárkózó országok gyorsabb gazdasági növekedéséhez nagyobb beruházási ráta dukál, a fejlett, lassabb növekedéssel jellemezhető gazdaságokban ez lényegesen alacsonyabb lehet. Előbbiek esetében 25% körül lehet a hányados, utóbbiaknál a 20% alatti ráta sem ritka. Legalábbis így volt ez a válság előtt, de a korábban is meglehetősen nagy szórást mutató ráták azóta még inkább széttartanak. Ugyanakkor az a minta azóta sem változott, hogy a kelet-közép európai régió országai az európai rangsor elején állnak: a 2012-es várható adatok szerint az első öt helyen a térség gazdasági osztoznak.

Ahogy a fenti ábrán látható, Magyarország látványos leszakadó. A 2000-es évek közepe óta a legnagyobb mértékben a mély válsággal sújtott országokban zuhantak a beruházások. Ezek az EU déli periféria-országai, Észtország és Magyarország. Eközben a román és a lengyel beruházási ráta összességében még emelkedni is tudott. Az Európai Unió keretében működő Ameco adatbázis 2013-ig közöl előrejelzéseket, ezek szerint a magyar helyzet annyiban még inkább speciális, hogy nem látszik az alja a csökkenésnek. Az alábbi ábrán érdemes megfigyelni, hogy a spanyol beruházási szint az építőipar és a bankrendszer ismert (és ismeretlen) problémái ellenére is 20 százalék felett tudott maradni. Az ír beruházás összeomlásában fontos szerepet játszhat, hogy ott óriási volt a gazdasági visszaesés, ami miatt jelentősek a kihasználatlan kapacitások, illetve a bankrendszerrel is itt voltak a legsúlyosabb problémák. A két országot szívesen emlegetik együtt a szakértők a válság közös okai miatt, de a beruházási ráta is mutatja, hogy a periféria országai egyáltalán nem annyira hasonlók, mint amennyire szeretjük őket annak látni.

A magyar helyzetre visszatérve: a régióban való relatív pozícióvesztésünket jól mutatja az alábbi ábra. Látható, hogy a 90-es évek közepétől a 2000-es évek elejéig a beruházási ráta a régiós átlag körül mozgott. Ugyanakkor a 2000-es évek emelkedő trendjéből Magyarország már kimaradt. Ami ma még inkább figyelmeztető, hogy tavaly már megindult a kelet-közép-európai beruházások felfutása (és a 2013-ig tartó előrejelzések szerint ez folytatódik is), Magyarország viszont teljesen elhagyja a régiós mintát.

A fenti tendenciák borús képet festenek a jövőbeli gazdasági növekedésről. Egyre több olyan szakértői vélemény jelenik meg, hogy valójában nem is vagyunk olyan messze a potenciális kibocsátásunktól, vagyis nincs igazából nagy növekedési tartalékunk. Miközben a régió országaiban véget ér a pénzügyi válság utáni "creditless growth" időszaka, és helyreáll a banki hitelezés, addig nálunk a növekedési kilátások egyre visszafogottabbak. Erre a folyamatra erősíthet rá a banki tranzakciós illeték kísérlete, ami jelentős kockázatokat hordoz, és a hitelezés további lefulladásával fenyeget. A magyar gazdaságnak ugyanis jelenleg nincsenek belső forrásai a növekedéshez, a bankszektor viszont részben épp az egyre romló körülményei miatt gyorsítja fel a forráskivonást az országból. Ezt a folyamatot már a mai tendenciák alapján is fékezni kellene, ám nem lehet kizárni, hogy ez valójában még gyorsulni is fog.

Forrás: www.portfolio.hu