Mindenütt magasabbra, néhol messzebbre is
/ 1
Mindenütt magasabbra, néhol messzebbre is: hét héttel a március 11-i szörnyű szökőár után, amely több északkeleti falut letörölt a térképről, és 300 ezer lakást rombolt le, Japán most azon gondolkodik, hogyan építse újjá másképp e szüntelenül fenyegetett
Közös levélben kérte a schengeni övezet szabályainak módosítását Brüsszeltől kedden, április 26-án Nicolas Sarkozy és Silvio Berlusconi. A javasolt változtatások megkönnyítenék a határellenőrzések újra bevezetését.
Nicolas Sarkozy francia elnök és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök kedden Rómában tárgyalt a tunéziai migránsok okozta válság kezeléséről , amely az elmúlt hónapokban az Európai Unió két alapító országa között erősen feszült viszonyt eredményezett. A két vezető a találkozón egy közös levelet írt az Európai Unió Tanácsa állandó elnökének, Herman Van Rompuy-nek, valamint az Európai Bizottság elnökének, José Manuel Barrosónak, amelyben a schengeni övezetre vonatkozó jelenlegi szabályozást kritizálták. A levél egyben a szabályozás új szövegváltozatára is javaslatot tesz, amely megkönnyítené a schengeni tagországoknak, hogy a belső határokon ellenőrzéseket folytassanak. Jelenleg a tagállamok ugyanis csak akkor állíthatják vissza időlegesen a határellenőrzéseket, ha a közrendet, vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszélyhelyzet áll fenn. A Berlusconi és Sarkozy által javasolt szöveg azonban csak „rendkívüli nehézségeket” említene. Ez a módosítás pedig megengedné, hogy Franciaország akár olyan helyzetekben is újra bevezesse a határellenőrzéseket, amikor az Olaszországból érkező tunéziai menekültek, vagy Kelet-Európából érkező romák próbálnak tömegesen eljutni az országba. A két vezető által megfogalmazott közös levél kritizálta azt az Európai Bizottság által nemrég bevezetett újítást is, hogy az uniós végrehajtó testület veszi át a schengeni szabályok betartásának ellenőrzését. Sarkozy és Berlusconi ezzel szemben amellett érvelt, hogy egy ambíciózus reformcsomagra van szükség még az idén, illetve hogy a tagállamokat sokkal jobban be kellene vonni a schengeni rendszer ellenőrzésébe és átértékelésébe. „Ki kezeli Schengent?” - tette fel a kérdést Sarkozy elnök, utalva arra, hogy a tagállami belügyminisztereknek nagyobb beleszólása kellene, hogy legyen a schengeni övezet javasolt változtatásaiba. Emellett ismét úgy tűnt, hogy a francia államfő ellenzi a két legújabb EU-tagország, Románia és Bulgária schengeni csatlakozását. Ma a belső határok nélküli schengeni övezetbe 25 ország tartozik: Bulgáriát, Romániát, Írországot, Nagy-Britanniát és Ciprust kivéve az összes uniós tagállam, ezen kívül pedig Norvégia, Izland és Svájc is. Dánia ugyan tagja a schengeni övezetnek, de továbbra is fenntartotta magának a jogot, hogy egyes intézkedéseket ne vezessen be, Írország és Nagy-Britannia pedig úgy döntött, hogy teljesen kimarad a schengeni területből. Románia és Bulgária már nagyon szeretnének csatlakozni a rendszerhez, Orbán Viktor magyar miniszterelnök a magyar elnökség kezdetén meg is ígérte Basescu elnöknek, hogy segíteni fogja ezt a törekvését, de Németország és Franciaország ezt egyelőre ellenzi. A Bizottság úgy tűnik szintén megváltoztatta korábbi álláspontját a schengeni vívmányokkal kapcsolatban. Április elején Cecilia Malmström uniós belügyekkel foglalkozó európai biztos még azt mondta, Franciaországnak a határellenőrzések átmeneti visszaállításához a közrendet fenyegető komoly veszélyre kell hivatkoznia, ám jelenleg ez a helyzet nem áll fenn. Ezzel majdnem egyidőben azonban a Bizottság egy másik sajtóeseményen nyitottnak mutatkozott a schengeni szabályozás módosítására. Olivier Bailly bizottsági szóvivő ugyanis kiemelte, hogy szükség van a szabályok tisztább értelmezhetőségére, és el kell kerülni, hogy lyukak maradjanak a rendszerben. Sőt, Franco Frattini olasz külügyminiszter szavaival egyetértve elismerte azt is, hogy a jogszabályoknak is fejlődniük kell, mert különben elöregednek.
Forrás: kulfold.ma.hu
