Bejelentették, miként szanálná az EU a bankokat
- Részletek
- Szülőkategória: Szolgáltatás
- Kategória: Bank
- Megjelent: 2012. június 06. szerda, 14:42
- Írta: andy
- Találatok: 1386
Közzétette az esetlegesen bajba kerülő európai bankok szanálására vonatkozó szabályozási javaslatait az Európai Bizottság. A tervek szerint amennyiben a piaci finanszírozás nem elérhető, szanálási alapok nyújtanak majd finanszírozást a bankoknak.
Ezen alapok a bankoktól gyűjtenek hozzájárulásokat. 10 év alatt kell elegendő, a fedezett betétek 1%-ának megfelelő kapacitást kiépíteniük. A rövid távú problémák (pl. spanyol bankszektor) megoldása helyett a javaslatok inkább a költséges állami beavatkozások (bankmentő csomagok) hosszú távú megelőzésére koncentrálnak, melyben fontos szerep hárul a korai felügyeleti beavatkozásra.
2008 októbere és 2011 októbere között az Európai Bizottság 4 500 milliárd euró (az uniós GDP 37%-ának megfelelő) értékű állami támogatást hagyott jóvá pénzügyi intézmények tekintetében. Ezen az áron sikerült ugyan elkerülni a bankok tömeges csődjét és a gazdasági zavarokat. Az Európai Bizottság által a bankok helyreállítására és szanálására vonatkozóan ma elfogadott javaslatok változást hoznak e téren.
A javaslat fő elemei:
A szanálásra vonatkozó szabályozási keret
A javaslatban szereplő eszközök elkülönülnek "megelőzési", "korai beavatkozási" és "szanálási" hatáskörök szerint, amelyek közül a hatóságok a helyzet romlásához igazodva választják ki az egyre mélyrehatóbb eszközöket. A szabályozási keret egyrészt helyreállítási terv készítését írja elő a bankok számára. Ebben a bankok meghatározzák azokat az intézkedéseket, amelyeket életképességük visszaállítása érdekében hoznának pénzügyi helyzetük romlása esetén. Másrészt a bankok szanálásáért felelős hatóságoknak szanálási tervet kell készíteniük. Harmadrészt, amennyiben a hatóságok a tervezési folyamat során szanálhatósági akadályokat tárnak fel, felszólíthatják a bankot jogi vagy működési struktúrájának módosítására. Végezetül a válság súlyosbodásának korlátozása és a csoport egészére értelmezett pénzügyi stabilitás gyors javítása érdekében a pénzügyi csoportok csoporton belüli támogatási megállapodásokat köthetnek.
A korai felügyeleti beavatkozás révén a pénzügyi nehézségek kezelése már felmerülésük pillanatában megkezdődik. A korai felügyeleti hatáskörök gyakorlására akkor kerül sor, ha egy intézmény nem teljesíti vagy valószínűsíthetően megsérti a tőkekövetelményre vonatkozó előírásokat. A hatóságok az intézmény részére előírhatják a helyreállítási tervben szereplő intézkedések végrehajtását, intézkedési programot és menetrendet dolgozhatnak ki a terv végrehajtására, részvényesi közgyűlés összehívásáról rendelkezhetnek a sürgős döntések meghozatala céljából, és kötelezhetik az intézményt arra, hogy dolgozzon ki tervet a hitelezői felé fennálló adóssága átstrukturálására. Amennyiben a pénzügyi helyzet jelentősen romlik és a fent vázolt eszközök nem elégségesek a helyzet megfordítására, a felügyelet meghatározott időre rendkívüli ügyvezetőt is kinevezhet a bankhoz. A rendkívüli ügyvezető elsődleges feladata a pénzügyi helyzet, illetve a helyes és prudens üzletvitel helyreállítása. Szanálásra pedig akkor kerül sor, ha a megelőzési és korai beavatkozási intézkedésekkel nem sikerül megakadályozni a helyzet olyan mértékű súlyosbodását, amelynek következtében a bank csődbe jut vagy valószínűsíthetően csődbe jut.
A legfontosabb szanálási eszközök a tevékenység értékesítése, hídintézmény közbeiktatása, eszközelkülönítés alkalmazása. A hitelezői feltőkésítés (bail-in) esetében a bank feltőkésítésére a részvényesek kiszorításával vagy részesedésük felhígításával kerül sor, a hitelezői követeléseket pedig csökkentik vagy részvényekké alakítják át. Ily módon az az intézmény, amelyre nem sikerült magánszektorbeli felvásárlót találni, vagy amelynek feldarabolása nem megoldható, továbbra is nyújthatná az alapvető szolgáltatásokat anélkül, hogy közpénzből kellene feltőkésíteni (bail-out), a hatóságoknak pedig lenne idejük a szerkezetátalakításra vagy egyes tevékenységek rendezett leépítésére. Ebből a megfontolásból a bankoknak forrásaik egy részét hitelezői feltőkésítésére alkalmas eszközök formájában kellene tartaniuk. Amennyiben élnek vele, az eszközöket a követelések kielégítési sorrendje szerint előre meghatározott rendben írnák le annak érdekében, hogy az intézmény visszanyerje életképességét.
Nemzeti hatóságok közötti együttműködés
Az uniós bankok és a több tagállamban tevékenykedő csoportok kezelése érdekében a szabályozási keret a felkészülés, beavatkozás és szanálás minden szakaszában javítja a nemzeti hatóságok közötti együttműködést. A csoportszintű szanálási hatóság vezetésével és az Európai Bankhatóság (EBA) részvételével szanálási kollégiumok jönnek létre.
A szanálás finanszírozása
A szanálási eszközök működtetése bizonyos összegű finanszírozást igényel. Amennyiben például a hatóságok hídbankot hoznak létre, annak működtetéséhez tőkére vagy rövid lejáratú kölcsönre lesz szükség. Amennyiben piaci finanszírozás nem elérhető, és a szanálási intézkedések állami finanszírozását elkerülendő, a szanálási alapok nyújtanak majd finanszírozást. Ezen alapok a bankoktól gyűjtenek majd a bankok kötelezettségeihez és kockázati profiljukhoz igazodó hozzájárulásokat. Az alapoknak 10 év alatt kell elegendő, a fedezett betétek 1%-ának megfelelő kapacitást kiépíteniük. A szanálási alapok kizárólag rendezett szerkezetátalakítás és szanálás támogatásának céljára használhatók fel, bankok kimentésére nem. Az egyes tagállami szanálási alapok együttműködnének egymással, például a több tagállamban tevékenykedő bankok szanálásának finanszírozásában.
A források optimális hasznosítása érdekében a szanálási irányelv számol a 27 betétbiztosítási rendszerben már most is rendelkezésre álló forrásokkal. A betétbiztosítási rendszerek - a szanálási alapok mellett - a lakossági betétesek védelméhez fognak finanszírozást biztosítani. A maximális szinergia érdekében a tagállamok akár össze is vonhatják majd a betétbiztosítási rendszerüket a szanálási alappal, feltéve, hogy rendelkezésre állnak a szükséges garanciák arra, hogy csőd esetén a rendszer képes lesz kártalanítani a betéteseket.
Forrás: www.portfolio.hu